Ismertetők az Európai Unióról
Európai Parlament
Kérjük, töltse ki ezt a mezőt.

Az Öböl-menti országok, Irán, Irak és Jemen

Az Európai Unió együttműködési megállapodást kötött az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal (vagyis a Bahreint, Kuvaitot, Ománt, Katart, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket magában foglaló regionális szervezettel) és Jemennel – Irakkal pedig partnerségi és együttműködési megállapodást írt alá. Iránnal az Unió nem kötött hivatalos megállapodást, és Teheránban nincs uniós képviselet. Az Unió és Irán közötti kapcsolat alapja jelenleg a 2015 júliusában Bécsben aláírt átfogó közös cselekvési terv (JCPOA vagy iráni nukleáris megállapodás) fenntartása.

Jogalap

  • Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe (külső tevékenység);
  • az Európai Unió működéséről szóló szerződés 206–207. (kereskedelem) és 216–219. cikke (nemzetközi megállapodások).

Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET)

Az ÖET-t 1981 májusában hozták létre. Jelenleg ez a csoport – amelynek összetétele (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek) megalakulása óta nem változott – képezi az Unió e hat országgal való kapcsolattartásának fő csatornáját. Az Unió és az ÖET több alkalommal is közösen foglalt állást közel-keleti problémák kérdésében.

A gazdag olajkinccsel rendelkező Öböl-menti országokban figyelemreméltó társadalmi-gazdasági és politikai változások mennek végbe, a reformok azonban egyenetlenül haladnak. Az arab felkeléseknek az Öböl-menti királyságokra gyakorolt hatását egyrészt megelőző politikákkal – támogatásokkal, valamint a közszférán belüli foglalkoztatottság kiterjesztésével –, másrészt elnyomó intézkedésekkel tompították, főképp Bahreinben és Szaúd-Arábia keleti tartományában. Az ÖET-országok aktív szerepet játszanak a közel-keleti diplomáciában, néha egymással rivalizálva. Mindez hozzájárult ahhoz a 2017 és 2021 közötti diplomáciai válsághoz, amely Katar és néhány más ÖET-ország között alakult ki, amelyek azzal vádolták Katart, hogy terrorista és szektariánus csoportokat támogat (ideértve a Muzulmán Testvériséget is), iráni kötődésű csoportokat finanszíroz, megsérti szomszédai szuverenitását, valamint a környező országokban politikai elégedetlenséget szít.

Amellett, hogy az Unió reméli, hogy fejleszteni tudja politikai kapcsolatait a térségben, többek között az emberi jogi párbeszédek révén, az ÖET-vel fenntartott kapcsolatait nagyrészt gazdasági és kereskedelmi szálak határozzák meg. A két fél közötti kereskedelem volumene az évek során folyamatosan nőtt, és az Unió jelentős kereskedelmi többletet könyvelhetett el.

Az EU és az ÖET 1988-ban együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás célja, hogy megerősítse a stabilitást a stratégiai jelentőségű térségben, elősegítse a politikai és gazdasági kapcsolatokat, kiterjessze a gazdasági és műszaki kooperációt, valamint mélyítse az együttműködést az energia, az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások, a mezőgazdaság, a halászat, a befektetések, a tudomány, a technológia és a környezetvédelem terén. A megállapodás rendelkezik arról, hogy évente vegyes tanácsi és miniszteri találkozókat kell tartani, valamint a vezető tisztviselők szintjén közös együttműködési bizottságokat kell felállítani. A megállapodás parlamenti szervre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. 2016 áprilisában az EU–ÖET közös együttműködési bizottság a kereskedelemről és a beruházásokról szóló, strukturáltabb informális párbeszéd indításáról állapodott meg. Ezt 2016 júliusában az EU–ÖET vegyes tanácsi és miniszteri találkozó követte. A 2017 júniusában Katar és más Öböl-menti országok között kirobbant diplomáciai válság azonban megakadályozta a további ülések összehívását.

Az EU és az ÖET közötti együttműködés 2022-ben jelentős lendületet kapott. A 2022. február 21-én Brüsszelben tartott EU–ÖET vegyes miniszteri találkozón nagy hangsúlyt fektettek az EU és az ÖET közötti partnerség megerősítésének fontosságára. Az ülésen a miniszterek jóváhagytak egy, a 2022–2027-es időszakra vonatkozó közös együttműködési programot, amely konkrét közös tevékenységeket vázolt fel számos területen, többek között a kereskedelem és a beruházások, az energiaügy, az éghajlatváltozás, az oktatás, a terrorizmus elleni küzdelem és a humanitárius segítségnyújtás területén.

A miniszterek kötelezettségvállalását tovább erősítette ugyanezen év májusában a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Öböl-menti térséggel való stratégiai partnerségről szóló közös közleménye, amely átfogó keretet javasolt az ÖET-államokkal való kapcsolatok bővítéséhez. A közlemény, amelyet a 2022. június 20-i tanácsi következtetések hagytak jóvá, kifejezetten elismeri az Öböl-menti térség biztonságának és stabilitásának az EU-ra gyakorolt közvetlen következményeit, ugyanakkor hangsúlyozza az ÖET-vel és annak tagállamaival való erősebb és stratégiaibb partnerség potenciális előnyeit.

Az EU és az ÖET közötti partnerség pozitív lendülete azóta is töretlen. Az Európai Unió 2023. június 1-jén kinevezte az Öböl-menti térségért felelős első különleges képviselőjét (Luigi Di Maio), akinek feladata az Öböl-menti térség országaival való erősebb, átfogóbb és stratégiaibb uniós partnerség további fejlesztése.

2023. október 10-én – röviddel azután, hogy a Hamász Izrael elleni, október 7-i terrortámadását követően összetűzések robbantak ki Gázában Izrael és a Hamász között – megtartották az EU–ÖET vegyes tanácsi találkozó 27. ülését Maszkatban. A találkozó nagyon pozitív eredményeket hozott, például: i. az EU és az ÖET közötti strukturált biztonsági párbeszéd létrehozásáról szóló megállapodást; ii. a regionális biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó magas szintű biztonsági fórum közös szervezéséről szóló megállapodást; és iii. a humanitárius ügyekben való együttműködésről szóló megállapodást. Az első EU–ÖET biztonsági párbeszédre 2024. január 24-én került sor Rijádban, röviddel ezután, április 22-én pedig összeült a regionális biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó magas szintű fórum Luxembourgban.

Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, 1990-ben tárgyalások indultak egy szabadkereskedelmi megállapodásról, ezek azonban a kiviteli vámok kérdését érintő, továbbra is fennálló nézeteltérések miatt 2008-ban megrekedtek. 2017-ben kereskedelmi és beruházási párbeszéd indult. Az EU–ÖET együttműködési megállapodás végrehajtását célzó intézkedések finanszírozására 2007. január 1. óta állnak rendelkezésre a partnerségi eszközből (valamint elődjéből, az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközéből) származó pénzforrások. Az ÖET-országok részt vesznek az Erasmus Mundus programban is.

Az EU–ÖET Együttműködési Tanács 2024. október 16-án tartott első csúcstalálkozóján kiderült, hogy a két régió közötti kapcsolatok mindkét fél számára kiemelt stratégiai jelentőséggel bírnak. A csúcstalálkozó meghatározó mérföldkövet jelentett, mivel közös nyilatkozatával új keretet hozott létre a megerősített együttműködéshez, amelyben a felek kölcsönösen elkötelezték magukat amellett, hogy szorosabbra fűzik kapcsolataikat a kereskedelem, a beruházások, az emberek közötti kapcsolatok, valamint az energia és a konnektivitás területén. A megbeszélések rávilágítottak arra, hogy az EU és az ÖET közötti gazdasági kapcsolatokban jelentős kiaknázatlan lehetőségek rejlenek, és ezért a felek megállapodtak abban, hogy felgyorsítják a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, és feltérképezik a gazdasági együttműködés fellendítésének valamennyi lehetőségét. Emellett az EU és az ÖET-országok hangsúlyozták, hogy az emberek közötti kapcsolatok erősítése érdekében fokozott együttműködésre van szükség olyan területeken, mint az ifjúság, az oktatás, a sport, a mobilitás és a kultúra.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlament 2011. március 24-én állásfoglalást fogadott el az Unió és az ÖET közötti kapcsolatokról, amelyben stratégiai partnerség létrehozását szorgalmazta az ÖET-vel és annak tagállamaival. Ezt az álláspontot a Parlament nemrégiben megismételte „A közös kül- és biztonságpolitika végrehajtása – 2023. évi éves jelentés” című, 2024. február 28-i állásfoglalásában.

Az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős parlamenti küldöttség rendszeres parlamentközi üléseket tart a térség konzultatív tanácsaival, valamint figyelemmel kíséri az Unió és az ÖET közötti kapcsolatok alakulását.

Az elmúlt néhány évben a Parlament több olyan állásfoglalást is elfogadott, amelyben különös aggodalmát fejezte ki egyes ÖET-országok emberi jogi helyzete miatt – például a Szaúd-Arábiáról szóló, 2021. július 8-i, 2019. február 14-i és 2018. május 31-i állásfoglalást, az Egyesült Arab Emírségekről szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalást, a Bahreinről szóló, 2021. március 11-i, 2016. július 7-i, 2016. február 4-i, 2015. július 9-i és 2015. március 12-i állásfoglalást –, illetve Kuvaitnak és Bahreinnek a halálbüntetés alkalmazásának gyakorlatához való visszatérése miatt. Miután Dzsamál Hasogdzsi újságírót Szaúd-Arábia isztambuli nagykövetségén meggyilkolták, a Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte a gyilkosságot, követelte az újságíró eltűnésének és törvénytelen meggyilkolásának nemzetközi, független és pártatlan kivizsgálását, és sürgette a szaúdi hatóságokat, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássanak szabadon minden emberijog-védőt.

A Parlament többször is felszólított uniós fegyverembargó bevezetésére Szaúd-Arábiával szemben – legutóbb a 2018. november 14-i állásfoglalásában –, tekintettel az azzal kapcsolatos súlyos vádakra, hogy Szaúd-Arábia Jemenben megsérti a nemzetközi humanitárius jogot.

A Parlament gondolatszabadságért járó Szaharov-díjának 2015. évi kitüntetettje Ráif Badavi szaúd-arábiai blogger volt.

Jemen

Az Unió és Jemen közötti kapcsolatok az 1997-ben aláírt együttműködési megállapodáson alapulnak, amely a kereskedelem, a fejlesztési együttműködés, a kultúra, a kommunikáció és tájékoztatás, a környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, valamint a politikai párbeszéd területeire terjed ki. 2015 márciusában egy Szaúd-Arábia által vezetett nemzetközi katonai koalíció hadjáratot indított azon lázadók ellen, akik elűzték a hivatalban lévő elnököt. Az Unió támogatja a konfliktus politikai megoldása érdekében végzett ENSZ-közvetítést.

2022. december 12-én a Tanács elfogadta a Jemenről szóló következtetéseket, amelyekben újólag megerősíti, hogy elkötelezett Jemen egysége, szuverenitása, függetlensége és területi integritása mellett, és teljes mértékben támogatja az ENSZ béketörekvéseit és Hans Grundberg ENSZ-különmegbízott közvetítést célzó erőfeszítéseit. Az EU sürgeti a húszikat, hogy hagyjanak fel a kompromisszumra nem hajló, merev álláspontjaikkal, és konstruktívan működjenek együtt az ENSZ főtitkárának különmegbízottjával, Hans Grundberggel. A Tanács hangsúlyozta továbbá a fegyverszünet visszaállításának és meghosszabbításának rendkívüli fontosságát.

A háború 2015. évi kitörése óta az EU több mint 1,4 milliárd euróval járult hozzá a jemeni válság kezeléséhez. Ebből 998 millió EUR volt humanitárius segély, 487 millió EUR pedig fejlesztési támogatás.

2023-ban az Unió 145,1 millió EUR humanitárius segélyt különített el a jemeni konfliktus által sújtott emberek javára. Az EU humanitárius segítségnyújtásának középpontjában az ország legkiszolgáltatottabb lakossága, azaz a konfliktus által közvetlenül érintett vagy lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, valamint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága és az egészségügyi válságok által érintett háztartások megsegítése áll. Ez magában foglalja az élelmiszer, egészségügyi ellátás, oktatás, víz és menedékhely biztosítását. Ide tartozik továbbá a jobb higiéniai szolgáltatások nyújtása a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számára, valamint a konfliktusok által sújtott, illetve az élelmiszer-ellátás nagyfokú bizonytalanságával és alultápláltsággal küzdő területeken.

2023-ban az EU 55 millió EUR-t különített el fejlesztési segélyre az élelmezésbiztonság és a megélhetés támogatása céljából, hozzájárulva mind a sürgős élelmezésbiztonsági szükségletek kielégítéséhez, mind pedig a hosszú távú fejlesztéshez és az önellátás megteremtéséhez.

Az EU jemeni köztársasági küldöttsége jelenleg Ammanban (Jordánia) működik.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlament 2015. július 9-én, később pedig 2016. február 25-én, 2017. június 15-én, 2017. november 30-án, 2018. október 4-én és 2021. február 11-én állásfoglalásokat fogadott el Jemenről, amelyekben komoly aggodalmát fejezte ki a riasztó humanitárius és biztonsági helyzet miatt, és felszólította a feleket a tűzszünet tényleges végrehajtására. 2017. szeptember 13-án a Parlament állásfoglalást fogadott el a fegyverkivitelről, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jemeni konfliktusban a tagállamok által exportált katonai technológiát használnak.

A Parlament Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének feladata a jemeni kapcsolatok ápolása és az ország helyzetének nyomon követése.

Irak

Az EU továbbra is elkötelezett Irak mellett, mivel az ország gazdasági fellendülése és demokráciájának megszilárdítása nemcsak Irakban, hanem a tágabb régióban és Európában is kulcsfontosságú a stabilitás előmozdításához.

Az Unió a 2003-as háború óta jelentős támogatást biztosít Iraknak. Az Európai Unió és Irak 2012 májusában partnerségi és együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás keretet biztosít – többek között – a politikai kérdésekben, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem, a kereskedelem, az emberi jogok, az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem területén folytatott párbeszéd és együttműködés számára. A partnerségi és együttműködési megállapodás keretében 2014 januárjában sor került az EU–Irak együttműködési tanács első ülésére. Ezt követte egy második ülés 2016. október 18-án, az együttműködési tanács harmadik ülését pedig 2023 márciusában tartották Brüsszelben. A 2014–2020 közötti időszakra a Bizottság ígéretet tett arra, hogy 75 millió eurót biztosít Iraknak az emberi jogok, a jogállamiság, az oktatás és a fenntartható energia területén való együttműködés céljaira.

Az EU 2018 januárjában új, Irakkal kapcsolatos stratégiát fogadott el. A stratégia középpontjában az iraki embereknek biztosított folyamatos humanitárius segítségnyújtás, valamint az Iszlám Állam nevű csoport uralma alól felszabadított területek stabilizálásának elősegítése áll, mivel hárommillió, otthonát elhagyni kényszerülő iraki még mindig nem tudott hazatérni. A stratégia a reformokra, az újjáépítésre és a megbékélésre irányuló azon tevékenységekre is kiterjed, amelyeket Iraknak hosszú távon kell folytatnia annak érdekében, hogy megszilárdítsa a békét, és egységes, demokratikus országot építsen, amelyben minden polgár teljeskörűen gyakorolhatja a jogait, és nagyobb jólétben élhet.

Az Irakra vonatkozó uniós stratégiával és a partnerségi és együttműködési megállapodással összhangban a Bizottság 2021–2027-es időszakra szóló többéves indikatív programjának célja, hogy megteremtse a feltételeket és a kilátásokat valamennyi iraki és különösen a fiatalok számára ahhoz, hogy egy virágzóbb, a sokkhatásokkal szemben ellenállóbb és demokratikusabb Irakban boldoguljanak. A 2021–2027-es időszakra szóló többéves indikatív program a következő három kiemelt területet javasolja: 1. zöld munkahelyek teremtése és a gazdaság diverzifikálása; 2. humán fejlődés és társadalmi szerződés; valamint 3. részvételen alapuló digitális kormányzás és demokrácia.

Az EU biztonsági célú támogatást is nyújt Irakban. Az iraki hatóságok kérésére a Tanács 2017 októberében közös biztonság- és védelempolitikai missziót (EUAM Irak) hozott létre a polgári biztonsági ágazat reformjának támogatására. A misszió iránymutatást és szakértelmet nyújt az iraki hatóságoknak a polgári biztonsági ágazat reformjával kapcsolatban. E támogatás az iraki nemzetbiztonsági stratégia koherens végrehajtásának elősegítését szolgálja.

Az Európai Parlament szerepe

Az elmúlt években a Parlament különféle állásfoglalásokat fogadott el az iraki helyzetről, többek között a nők jogainak helyzetéről és a személyi állapotról szóló törvény módosítására irányuló közelmúltbeli javaslatról, az IS által indított támadásról, a nemi alapú erőszakról, a kisebbségek üldözéséről, az észak-iraki/moszuli helyzetről, a tömegsírokról, a szükséghelyzetekben élő gyermekek oktatásáról, a kulturális helyszínek Iszlám Állam általi elpusztításáról és a fegyverkivitelről.

A Parlament Irakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttsége parlamentközi üléseket tart az iraki képviselőtanáccsal. A legutóbbi parlamentközi ülésre 2023-ban került sor Bagdadban. A következő parlamentközi ülést 2025. május 14-én, Brüsszelben tartják.

Az Európai Parlament 2016. évi Szaharov-díját Nádia Murád Beszi Taha és Lámia Adzsi Bassár kapta, akik az Iszlám Állam szexuális rabszolgatartásának iraki túlélői, és az Iszlám Állam nemierőszak-hadjáratát elszenvedő nők szószólóivá váltak. A nyilvánosság előtt képviselik az Irakban élő jezidita közösséget, amely vallási kisebbség ellen az Iszlám Állam harcosai népirtó hadjáratot folytatnak.

Irán

Az EU Iránnal fenntartott kapcsolatait kihívások jellemzik, különösen Iránnak az Ukrajna elleni orosz invázióhoz nyújtott támogatása tükrében, és e kapcsolatok olyan mértékben romlottak, hogy az emberijog-védőknek, illetve humanitárius fellépések céljára nyújtott néhány konkrét támogatást leszámítva az EU semmilyen tevékenységhez nem nyújt finanszírozást. Mivel Irán nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, és az Unió és Irán között nincs kétoldalú megállapodás, a két fél közötti kereskedelem az Unió általános behozatali rendszerének hatálya alá tartozik. Az Eurostat szerint az EU és Irán közötti kereskedelem becsült értéke 2023-ban 4,7 milliárd EUR volt, ami a 2022. évi 5,2 milliárd EUR-hoz képest 9%-os csökkenést jelent.

Az Iránnal fenntartott jelenlegi kapcsolataiban az Unió számára a legfőbb prioritás a 2015 júliusában Bécsben aláírt iráni nukleáris megállapodás (JCPOA) fenntartása. A JCPOA a nemzetközi atomsorompó-rendszer kulcsfontosságú eleme. Hatáskört biztosít az ENSZ nukleáris felügyelete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) számára, amely a legszigorúbb ellenőrzéseket végzi a nukleáris nonproliferáció történetében. A NAÜ teljes körű felelősséggel rendelkezik annak ellenőrzéséért, hogy Irán továbbra is betartja-e a JCPOA keretében rá háruló kötelezettségeket. Irán kötelezettségvállalásaiért cserébe a JCPOA újra integrálja Iránt a globális rendszerbe.

Az, hogy az USA 2018-ban kilépett a JCPOA-ból, és a maximális nyomáson alapuló politikát kezdett alkalmazni, arra késztette Iránt, hogy csökkentse a JCPOA keretében tett kötelezettségvállalásait, amely átfogó és szigorú ellenőrzési és felügyeleti rendszert hoz létre, amelyet a NAÜ-nek kell működtetnie. Az Unió az E3-csoporttal (Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság), Oroszországgal és Kínával együtt azon dolgozik, hogy fenntartsa a JCPOA-t és ezáltal Irán kötelezettségvállalásait.

A JCPOA-val összhangban az iráni fegyverembargó 2020 októberében lejárt. Bár az Unió fenntartásainak adott hangot az embargó lejártával kapcsolatban, elutasította az Egyesült Államoknak az összes ENSZ-szankció visszaállításával („snapback”) való fenyegetőzését. Az Unió fenntartja saját fegyverembargóját, amelyek nincsenek összefüggésben a JCPOA-val, és az emberi jogok megsértéséhez, az Unió elleni ellenséges tevékenységekhez, valamint ballisztikus és cirkálórakéták indításához kapcsolódnak. Az Iránnal folytatott kereskedelem megkönnyítését szolgáló uniós eszköz, az INSTEX nem tudta ellensúlyozni az amerikai szankciók súlyos hatását, amelyet a Covid19-járvány tovább súlyosbított, mivel a radikálisok megerősödéséhez vezetett. Az Unió humanitárius segélyt nyújtott az iráni lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjai számára, így az Iránnak 2016 óta nyújtott teljes támogatás több mint 90 millió eurót tesz ki.

Az Iránban kialakult súlyos gazdasági helyzet és a JCPOA-ból származó nyereségek hiánya hatással volt a 2021 júniusában tartott elnökválasztásra, amelyet a radikális Ebrahim Raiszi, konzervatív vallási vezető és az igazságszolgáltatás korábbi vezetője nyert. A jelenlegi kabinetnek több olyan miniszter is tagja, akikre nemzetközi szankciók vonatkoznak.

Iránban 2024 márciusában sor került a Mádzslesz (képviselői tanács) tagjainak megválasztására irányuló választások első fordulójára, a második fordulót pedig 2024 májusában tartották.

A 2021. júniusi elnökválasztást követően a JCPOA-ról szóló bécsi tárgyalások megszakadtak. 2021 júliusában a NAÜ figyelmeztetett arra, hogy Teherán a teheráni kutatóreaktor fűtőanyagának előállítása során dúsított, akár 20%-os U-235 koncentrációjú uránt kíván felhasználni. Az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett a JCPOA mellett, és továbbra is fontos szerepet játszik az összes fél összekapcsolásában és a megállapodás betartására való ösztönzésében.

2021 áprilisában az EU határozott emberi jogi álláspontjára válaszul Irán bejelentette, hogy felfüggeszti az EU-val a terrorizmus, a kábítószerek és a menekültügy területén folytatott valamennyi emberi jogi tárgyalást és együttműködést. 2022 januárjában egy iráni bíróság nyolc év börtönbüntetésre és 70 korbácsütésre ítélte Nargesz Mohammadi iráni emberijog-védőt. Az ügyet követően az EU 2022 januárjában felszólította Iránt, hogy tartsa be a nemzetközi jogot. Mahszá Amíni 2022 szeptemberében, fogva tartása során bekövetkezett halála tovább hátráltatta a kétoldalú kapcsolatokat.

Az Ukrajna elleni 2022. februári orosz inváziót és Irán Moszkvának nyújtott gazdasági és katonai támogatását követően a bécsi tárgyalások lelassultak. A tárgyalásokat tovább bonyolítja, hogy Irán 2023 októbere óta részt vesz a Gázai övezetben a Hamász és Izrael között zajló háborúban, és Teherán olyan helyettesítő erőknek nyújt támogatást, mint a Hezbollah és a húszik. A NAÜ 2023. novemberi jelentése szerint Irán három atombombához elegendő mennyiségű uránt halmozott fel. 2024-ben a NAÜ arra összpontosított, hogy fokozza Irán nukleáris programjának nyomon követését és felügyeletét.

2024 februárjában a NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi közölte, hogy Irán továbbra is a nukleáris termékek kereskedelmi célú felhasználása iránti szükségletet jóval meghaladó mértékben dúsít uránt. Bár az urándúsítás üteme 2023 decembere óta kismértékben lassult, Irán 2024-ben továbbra is nagy mennyiségben dúsított uránt, havonta mintegy hét kilogrammal és 60%-os tisztasággal. 2024-ben egyre növekedtek az aggályok Irán urándúsítása és potenciális nukleáris kapacitásai miatt. 2024 februárjában az Iráni Atomenergia-szervezet vezetője, Mohammad Eslami elismerte, hogy Irán megkezdte egy új nukleáris kutatóreaktor építését Iszfahánban, ahol már három reaktor működik.

Az Európai Parlament szerepe

Az Iránnal fenntartott kapcsolatokért felelős parlamenti küldöttséget (D-IR) 2004-ben hozták létre azzal a céllal, hogy közvetlen csatornát biztosítson a Mádzslesszel. 2015 óta a D-IR kulcsfontosságú szerepet játszik a JCPOA-ban, valamint az EU és Irán összekapcsolásában. 2005 óta hét parlamentközi ülésre került sor, a legutóbbit 2018 szeptemberében tartották Brüsszelben.

Iránnal való kapcsolatának megszakadása ellenére a Parlament fórumot biztosított az iráni civil társadalommal, az iráni diaszpórával és az iráni emberijog-védőkkel való együttműködéshez. A Parlament mindig is támogatta az EU az iránti elkötelezettségét, hogy diplomáciai megoldás szülessen Irán nukleáris programjával kapcsolatban. A Parlament – amellett, hogy határozottan kiáll a JCPOA mellett – aktívan figyelemmel kíséri a politikai ellenfelekkel, a vallási kisebbségekkel, az emberijog-védőkkel, a nőkkel és az LMBTIQA+-közösséggel kapcsolatos iráni helyzetet. Emellett a Parlament határozottan ellenzi a halálbüntetést, a kínzást, az önkényes pereket, a rendőri brutalitást és a politikai ellenfelek fogva tartását.

Az Európai Parlament Iránra vonatkozó közelmúltbeli releváns intézkedései és állásfoglalásai:

 

Simona-Daniela Moroianu / Daniele Cardella