Közép-Ázsia
A hatalmas ázsiai földrészt Közép-Ázsia köti össze Európával. Az EU elismeri stratégiai jelentőségét a kereskedelmi és energetikai útvonalak, valamint az olyan erőforrások, mint a gáz, az olaj és az ásványi anyagok (nevezetesen az arany, az urán és a ritkaföldfémek valamennyi típusa) szempontjából. A közép-ázsiai régióra vonatkozó uniós stratégiát 2019-ben aktualizálták, a hangsúlyt a rezilienciára (többek között az emberi jogokra, a határbiztonságra és a környezetvédelemre), a fejlődésre (különösen az összekapcsoltságra) és a regionális együttműködésre helyezve.
A 2025 áprilisában tartott első EU–Közép-Ázsia-csúcstalálkozó mérföldkőnek bizonyult, és lehetőséget kínált arra, hogy a kapcsolatokat stratégiai partnerséggé fejlesszék, a kereskedelmet elmélyítsék, valamint az energetikai együttműködésre, a beruházásokra, a magas színvonalú konnektivitásra, a digitalizációra, a fenntartható fejlődésre és a biztonsági együttműködésre (beleértve a hibrid fenyegetéseket is) összpontosítsanak. A Global Gateway keretében 12 milliárd EUR összegű beruházási csomagot terveznek, amelynek célja a kereskedelmi útvonalak javítása. Ez fontos lehetőség arra, hogy az EU kifejezésre juttassa geopolitikai érdeklődését a Közép-Ázsiával folytatott kétoldalú együttműködés fokozása és a regionális együttműködés fokozása, valamint a globális geopolitikai változásokkal összefüggésben a Kínától és Oroszországtól való függőségének csökkentése iránt. A csúcstalálkozó az éghajlat-politikára, az emberi jogokra és a stratégiai erőforrásokra (többek között a kritikus fontosságú nyersanyagokra) is összpontosított.
Az afganisztáni helyzet fényében Közép-Ázsia kulcsfontosságúvá vált a biztonság és a stabilitás szempontjából. A 2022. januári kazahsztáni zavargások (amelyek befejeződtek, miután a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete orosz vezetéssel csapatokat küldött az országba) és a közép-ázsiai országok közötti határ menti összecsapások azt mutatják, hogy fennáll az instabilitás kockázata egy Oroszország befolyása alatt álló régióban. Ez a közép-ázsiai befolyás azonban gyengül az Ukrajna elleni orosz invázió és a csapatok fronton történő összevonása miatt. Ez a változás lehetőséget teremtett a közép-ázsiai országok számára, hogy függetlenebb regionális szereplőként jelenjenek meg, és új lehetőségeket nyitott meg az EU-val való partnerség és együttműködés számára olyan területeken, mint az energia, a nyersanyagok és a konnektivitás. Oroszország azonban továbbra is kulcsfontosságú biztonsági szereplő a térségben, az öt közép-ázsiai ország közül háromban katonai létesítményekkel rendelkezik, ellenőrzi a fegyverimport kétharmadát, és támogatja a térség kormányait.
A kereskedelem és a beruházások terén Kína befolyása az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésével növekszik. A kezdeményezésre válaszul az EU az EU Global Gateway révén fokozta szerepvállalását és beruházásait a régióban. Figyelembe véve az egyes tagállamok által nyújtott támogatást, az EU Közép-Ázsiában a legnagyobb adományozóvá vált, és több mint 550 millió EUR-t különített el a 2021–2027-es időszakra szóló közép-ázsiai regionális többéves indikatív programra. Az EU és Közép-Ázsia az EU Global Gateway révén fontos lépéseket tett a Transz-Kaszpi Közlekedési Folyosó fejlesztése érdekében, amelynek célja egy multimodális, korszerű és versenyképes útvonal létrehozása Európa és Közép-Ázsia között.
A Parlament továbbra is hangsúlyozza az emberi jogok tiszteletben tartásának, a jó kormányzásnak és a társadalmi fejlődésnek a fontosságát, kiemelve a parlamenti diplomácia szerepét, valamint a demokrácia és a jogállamiság határozott támogatását.
Jogalap
- Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe: „Külső fellépések”;
- az Európai Unió működéséről szóló szerződés 206–207. cikke (kereskedelem) és 216–219. cikke (nemzetközi megállapodások);
- partnerségi és együttműködési megállapodások (PEM) a kétoldalú kapcsolatokról, Türkmenisztán kivételével, amely ország esetében ideiglenes kereskedelmi megállapodás van érvényben. A Kazahsztánnal kötött új, megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás 2020. március 1-jén teljes körűen hatályba lépett. A Kirgizisztánnal kötött megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást 2019 júliusában parafálták, és jelenleg Üzbegisztánnal folynak a tárgyalások. Tádzsikisztán ugyancsak kifejezte érdeklődését egy megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás iránt.
A közép-ázsiai országok, valamint az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok
Ezek az országok határviták és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos nézeteltéréseik miatt sokáig alig tartottak fenn kapcsolatokat egymással. A helyzet azonban gyorsan megváltozott az Üzbegisztánban 2016-ban bekövetkezett hatalomváltást követően, új lehetőségeket nyitva a regionális együttműködés előtt.
A közép-ázsiai vezetők rendszeres csúcstalálkozói a regionális diplomácia sarokkövei. A regionális együttműködésről szóló első közép-ázsiai vezetői csúcstalálkozóra 2018 márciusában került sor Asztanában. 2024 augusztusában az ázsiai vezetők Asztanában tartott hatodik konzultációs találkozóján a vezetők jóváhagyták a 2027-ig tartó regionális együttműködés ütemtervét, és előterjesztették a 2040-ig tartó közép-ázsiai stratégiát. E kezdeményezések célja a kormányközi koordináció fokozása, a regionális identitás megerősítése és a gazdasági integráció előmozdítása. A figyelem középpontjába kerültek a megújulóenergia-források is, a regionális együttműködés és beruházás ugyanis e tekintetben is óriási potenciális lehetőségeket kínál. A regionális gazdaság jelenleg bizonytalansággal néz szembe az Ukrajna elleni orosz invázió, a globális infláció és az emelkedő nyersanyagárak miatt.
Valamennyi közép-ázsiai ország többirányú külpolitikát folytat, mert egyaránt jó kapcsolatok kialakítására törekszik Oroszországgal, Kínával, az EU-val és különösen az USA-val. A Törökországgal és Iránnal fenntartott kapcsolatok is fontosak. Türkmenisztán erősen elzárkózik a külvilágtól, és „állandó semlegességét” még az ENSZ is elismeri. A tálibok 2021. augusztusi hatalomátvételét követően az Afganisztánban kialakult helyzet nemcsak globális kérdés, hanem egyúttal a közép-ázsiai kormányokat a leginkább aggasztó probléma is. Az egész közép-ázsiai régióban létfontosságúvá vált a vallási szélsőségesség és a terrorhálózatok megfékezése és a belföldi kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem. Az afganisztáni humanitárius válság miatt Közép-Ázsia célországgá vált számos afgán menekült számára, akik így a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves uniós indikatív program részét képező kétoldalú és regionális programoknak köszönhetően további uniós támogatásban részesülhetnek.
Az EU kapcsolatainak hatóköre attól függ, hogy az egyes közép-ázsiai országok mennyire készek reformok végrehajtására és a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás megerősítésére. Az országoknak fel kell készülniük a gazdaság korszerűsítésére és diverzifikálására is, többek között a magánszektor – különösen a kis- és középvállalkozások – támogatása révén. Az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiáját a Tanács 2019 júniusában hagyta jóvá. A kétoldalú kapcsolatok további elmélyítése érdekében az EU tárgyalásokat folytatott a közép-ázsiai országokkal a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásokról (MPEM-ek). 2025 elejétől Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal aláírták vagy hamarosan befejezik a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásokat, míg a Tádzsikisztánnal folytatott tárgyalások lezárultak.
Az összeköttetésekről szóló EU–Közép-Ázsia nemzetközi konferenciát (Global Gateway) 2022 novemberében Szamarkandban (Üzbegisztán) tartották. A regionális megközelítés és a regionális együttműködés fontosságát az EU–Közép-Ázsia miniszteri találkozókon is hangsúlyozták. A 19. EU–Közép-Ázsia miniszteri találkozóra 2023. októberben került sor. Az EU és Közép-Ázsia a kapcsolatok elmélyítését célzó közös ütemtervet fogadott el, amely felvázolja a kapcsolatok párbeszéd és gyakorlati együttműködés révén történő megerősítésére szolgáló területeket és cselekvési pontokat. Ez az ütemterv hangsúlyozza a konnektivitás javítását, különösen kereskedelmi, beruházási és infrastrukturális projektek révén, összhangban az EU Global Gateway kezdeményezésével.
2023-ban az EU és Közép-Ázsia közötti árukereskedelem értéke elérte a 52,8 milliárd EUR-t, ami 12,4 milliárd EUR kereskedelmi többletet mutatott Közép-Ázsia javára. Közép-Ázsia elsősorban olyan nyersanyagokkal látja el az EU-t, mint a nyersolaj, a földgáz, a fémek és a gyapot. Cserébe az EU elsősorban gépi berendezéseket, szállítóeszközöket és feldolgozóipari termékeket exportál, amelyek együttesen a régióba irányuló teljes exportjának több mint felét teszik ki. Az első EU–Közép-Ázsia-csúcstalálkozóra 2025 áprilisában került sor Szamarkandban. Napjaink folyamatosan változó globális és regionális geopolitikai környezetére tekintettel a uniós és közép-ázsiai vezetők újólag megerősítették az együttműködés elmélyítése iránti elkötelezettségüket, és úgy határoztak, hogy a kapcsolatot a stratégiai partnerség szintjére emelik.
A Parlament Közép-Ázsiával kapcsolatos tevékenységeit elsősorban a Külügyi Bizottság (AFET), a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA), a Biztonság- és Védelempolitikai Bizottság (SEDE), az Emberi Jogi Albizottság (DROI), a Közép-Ázsia országaival fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség, valamint az egyéb testületek mellett a parlamenti együttműködési bizottságok és az Afganisztánnal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (D-AF) végzik. A Parlament figyelemmel kíséri a megállapodások végrehajtását, továbbá az emberi jogi kérdésekre, a politikai helyzetre, a gazdasági és fejlesztési együttműködésre, valamint a választási folyamatokra helyezi a hangsúlyt.
Oroszország Ukrajna elleni 2022. februári invázióját és az EU azon döntését követően, hogy több szankciócsomagot szab ki Oroszországgal szemben, egyes közép-ázsiai országok – különösen Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán – a szankciók kijátszásának lehetséges csomópontjaivá váltak, amint azt a Parlament állásfoglalásai elítélték.
A Parlament 2024 januárjában állásfoglalást fogadott el a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiáról, naprakésszé téve a régióra vonatkozó átfogó megközelítését, és üdvözölte a 2025 áprilisában tartott első EU–Közép-Ázsia-csúcstalálkozóra vonatkozó terveket. Az állásfoglalás jóváhagyja az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok elmélyítését célzó, 2023. októberi közös ütemtervet, amely stratégiai tervként szolgál a konkrét területeken folytatott párbeszéd és együttműködés előmozdításához.
A. Kazahsztán
Kazahsztán esetében a Parlament 2017 decemberében egyetértését adta a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodáshoz, hangsúlyozva a „többért többet” elv fontosságát a politikai és társadalmi-gazdasági reformok ösztönzése szempontjából. Az EU és Kazahsztán közötti MPEM 2020 márciusában lépett hatályba.
Nurszultán Nazarbajev volt elnök három, hatalomban töltött évtized után 2019 márciusában lemondott ugyan, de „legfőbb vezetőként” és „a nép atyjaként” egészen 2022-ig megőrizte jelentős befolyását és hivatalos hatásköreit.
Kazahsztán 2020-ban csatlakozott az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához, amely az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényének részét képező többoldalú szerződés. Kazahsztán ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához csatolt második fakultatív ENSZ-jegyzőkönyvet, majd 2021 januárjában eltörölte a halálbüntetést. Az Európai Külügyi Szolgálat üdvözölte ezt a lépést.
A cseppfolyósított gáz árának 2022. januári megugrását követően kirobbant tiltakozásokat követően ismeretlen, jól képzett és szervezett fegyveres személyek erőszakos cselekményeket robbantottak ki. Tokajev elnök szükségállapotot hirdetett ki. Tokajev elnök kérésére az Oroszország által vezetett katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete megállapodott abban, hogy katonákat („békefenntartó erőket”) küld Kazahsztánba Oroszországból, Belaruszból, Tádzsikisztánból, Örményországból és Kirgizisztánból.
Tokajev elnök a válságot arra használta fel, hogy a korábbi kormányzatot vádolja, megszilárdítsa hatalmát, és véget vessen a Nazarbajev által rá kényszerített kettős hatalmi rendszernek. Tokajev átvette a Biztonsági Tanács elnöki tisztségét, és új miniszterelnököt nevezett ki. Nazarbajev családjának tagjai elvesztették befolyásos pozícióikat. A volt szovjet köztársaság első elnökétől, Nurszultán Nazarbajevtől való eltávolodást célzó legutóbbi lépésként 2022 szeptemberében a kazahsztáni parlament átnevezte az ország fővárosát Nur-Szultánról Asztanára.
Kazahsztán 2022 júniusában alkotmányos népszavazást tartott, amely jelentős változásokat hozott a meglévő intézményi hatalmi egyensúly terén, többek között azáltal, hogy csökkentette az elnök hatalmát, és erősítette a parlament szerepét. E reformok célja az elnökségen belüli hatalomkoncentrációval kapcsolatos, régóta fennálló aggályok eloszlatása és egy kiegyensúlyozottabb politikai rendszer előmozdítása volt.
Kazahsztán 2025-re vonatkozó gazdasági kilátásai továbbra is óvatosan optimisták: a GDP-növekedés várhatóan 4% körül lesz. Továbbra is vannak azonban bizonytalanságok, különösen az olajtermelés és a globális gazdasági helyzet tekintetében. Az ország továbbra is azon a hosszú távú célon dolgozik, hogy 2050-re a világ 30 legfejlettebb országa közé tartozzon, amint azt Kazahsztán 2050-ra szóló stratégiája körvonalazza. Kazahsztán folytatja a liberalizációt, és elkötelezett a szociálisan orientált gazdasághoz való alkalmazkodás mellett. Az ország 2025–2027-es költségvetése továbbra is erőteljes társadalmi hangsúlyt fektet az oktatási, egészségügyi és szociális programokba történő jelentős beruházásokra. A kormány fokozta a korrupció elleni küzdelmét.
Az EU Kazahsztán vezető kereskedelmi partnere és legnagyobb külföldi befektetője. 2024-ben Kazahsztán EU-ba irányuló exportja 33,5 milliárd EUR-t tett ki, míg az EU-ból Kazahsztánba irányuló import elérte a 11,5 milliárd EUR-t. Összességében az árukereskedelem 2023-hoz képest 6%-kal nőtt.
2023 márciusában Kazahsztán előrehozott parlamenti választásokat tartott, amelyek vegyes választási rendszert vezettek be, amelyben a helyek 70%-át arányos képviselet, 30%-át pedig többségi szavazás alapján osztották ki. A választások eredményeként az Amanat párt (korábbi Nur-Otan) a szavazatok 53,9%-ával megszerezte a többséget, és a 98 helyből 64-et kapott az alsóházban (Mazsilisz).
2024 októberében az EU és Kazahsztán megtartotta az Együttműködési Tanács 21. ülését, amelynek középpontjában a közlekedési összeköttetések, különösen a Transz-Kaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonal fejlesztése állt. Mindkét fél elismerte a horizontális légiközlekedési megállapodás és a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos partnerségük terén elért eredményeket. Megvitatták továbbá a közelgő vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokat is. Az EU elismerését fejezte ki Kazahsztán energiabiztonsághoz való hozzájárulása és a karbonsemlegesség 2060-ig történő megvalósítása iránti elkötelezettsége, valamint a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásban való részvétele iránt.
Kazahsztánban az Európai Parlament 2005 óta nem figyelt meg választásokat. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) választási megfigyelőket küldött Kazahsztánba. Az EBESZ/ODIHR választási megfigyelő missziót küldött a 2023 márciusában tartott előrehozott parlamenti választásokra az Amanat (korábbi Nur-Otan) párttal szembeni érdemleges ellenzék hiányával kapcsolatos aggályokra reagálva, valamint arra, hogy Kazahsztán nem tartotta be az alapvető szabadságokkal, a választási igazgatás pártatlanságával és a jelölési kritériumokkal kapcsolatos ajánlásokat.
A Parlament hangsúlyozta, hogy garantálni kell az alapvető szabadságokat, meg kell szüntetni az emberi jogi aktivistáknak és a politikai ellenzéki mozgalmak tagjainak önkényes fogva tartását, biztosítani kell az LMBTIQA+-személyek jogait, valamint szavatolni kell a kazahok és más etnikai kisebbségi csoportok biztonságát. A Parlament szorgalmazta továbbá az emberi jogok megsértéséért közvetlenül felelős kazahsztáni tisztviselőkkel szembeni esetleges egyéni szankciók kiszabását.
A Parlament 2022 januárjában állásfoglalást fogadott el a kazahsztáni helyzetről, amelyben ismételten aggodalmának adott hangot az országban kitört tüntetéseket követő emberi jogi visszaélések miatt, beleértve a kínzás széles körű alkalmazását és a demokrácia figyelmen kívül hagyását.
Az EU–Kazahsztán Parlamenti Együttműködési Bizottság felelős a két parlament közötti kapcsolatok irányításáért. 2024 októberében és novemberében került sor az EU–Kazahsztán Parlamenti Együttműködési Bizottság 21. ülésére. Középpontjában a politikai és gazdasági kapcsolatok erősítése, a szankciók kijátszása, a Transz-Kaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonal, az energiaügyi együttműködés és az éghajlatváltozás állt. A Parlament kiemelte a politikai sokszínűségnek és a tömegtájékoztatás szabadságának fontosságát Kazahsztánban, és együttműködött az emberijog-védőkkel és aktivistákkal.
B. Kirgizisztán
A jelenlegi, 2019. évi EU–Kirgizisztán partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe a 2024 júniusában aláírt, de még nem ratifikált megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás (MPEM) lép. Az MPEM számos területre kiterjed, többek között a politikai párbeszédre, a kereskedelemre és a beruházásokra, a fenntartható fejlődésre, a kutatásra és innovációra, az oktatásra, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra, továbbá a jogállamiságra, az emberi jogokra és a civil társadalomra. Emellett lehetővé teszi az együttműködést a kül- és biztonságpolitika terén, beleértve a konfliktusmegelőzést, a válságkezelést és a regionális stabilitást is.
Az EU a fenntartható fejlődés és a reformok egyik fő támogatója Kirgizisztánban. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves indikatív program reagál a 2040-ig szóló kirgiz nemzeti fejlesztési stratégiára, amely hosszú távú ütemtervet határoz meg azzal a céllal, hogy Kirgizisztán erős, önellátó és virágzó országgá váljon.
A jelenlegi EU–Kirgizisztán partnerség az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára, az energetikai infrastruktúrára és a fiatalok támogatására összpontosít. A kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik a reziliens vízkészletekre vonatkozó kirgiz program, amely az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó 42 millió EUR összegű hitelt és a vízgazdálkodás javítását célzó 15 millió EUR összegű uniós támogatást ötvözi. Az EU egy 5 millió EUR összegű kezdeményezést is elfogadott, amely a fiatalokra, a nemek közötti egyenlőségre és az emberi jogokra összpontosít. Emellett az EU továbbra is évente több mint 300 ösztöndíjat kínál kirgiz diákoknak, mindez összhangban a fenntartható fejlődésre vonatkozó Global Gateway uniós stratégiával.
Az EBESZ/ODIHR rendszeresen figyelemmel kíséri a parlamenti és elnökválasztásokat. 2020 októberében ismét parlamenti választásokat tartották Kirgizisztánban, de az eredményt az elkövetett szabálytalanságok és szavazatvásárlások miatti tömeges tiltakozásokat követően érvénytelenítették. Szuronbaj Dzsinbekov kirgiz elnök 2020 októberében lemondott, és 2021 januárjában elnökválasztást tartottak az országban, ezt követően pedig hivatalba lépett Szadir Dzsaparov, Kirgizisztán hatodik elnöke. Az EU az EBESZ/ODIHR jelentése alapján megállapította, hogy a részvételi arány alacsony volt, a jelöltek számára nem biztosítottak egyenlő versenyfeltételeket, megsértették a kampányeljárásokat, és visszaéltek a kormányzati erőforrásokkal.
A 2021 áprilisában tartott népszavazáson a választók jóváhagyták az új alkotmányt, amely 25%-kal, 90-re csökkentette a parlamenti képviselők számát. Az új alkotmány emellett felhatalmazta az elnököt bírák és a bűnüldöző szervek vezetőinek kinevezésére, és az elnök számára egy hivatali időt engedélyező törvény helyébe olyan szabályozást léptetett, amely lehetővé teszi az elnök újraválasztását egy második hivatali időszakra. Az ország legutóbbi parlamenti választására 2021 novemberében került sor, a következőt pedig jelenleg 2025-re tervezik.
Az EU és Kirgizisztán 2024 novemberében tartotta a 14. emberi jogi párbeszédet, amely az első az EPKA 2024. júniusi aláírása óta. Az EU aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kirgizisztán 2024 áprilisában az orosz jog mintájára korlátozó törvényt vezetett be a külföldi ügynökökre vonatkozóan, és rámutatott a közvélemény elégedetlenségének lehetőségére. Az EU felvetette a véleménynyilvánítás, a média, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának kérdését is. Az EU kiemelte a civil társadalom mozgásterének szűkülését, hangsúlyozva a civil társadalmi szervezetek és a független média alapvető szerepét a demokratikus társadalom stabilitásának biztosításában.
Kirgizisztán az általános vámkedvezmény-rendszer plusz (GSP+) révén 2016 óta termékei kétharmada tekintetében vám- és kvótamentes hozzáférést élvez az uniós piachoz, erősítve a gazdasági kapcsolatokat, és lehetőségeket teremtve az export növelésére és diverzifikálására. 2024-ben az EU és Kirgizisztán közötti kereskedelem értéke 2,8 milliárd EUR-t tett ki. A Kirgizisztánba irányuló uniós export – amely elsősorban szállítóeszközökből, gépi berendezésekből és vegyi anyagokból állt – 2,7 milliárd EUR-t tett ki. Az EU Kirgizisztánból származó importja nagyrészt nemesfémekből és ásványi termékekből állt.
A Parlamentet mély aggodalommal tölti el az emberi jogok helyzete Kirgizisztánban. A bebörtönzött emberi jogi aktivista, Azimjon Aszkarov 2020 júliusában történt halálával kapcsolatos vizsgálatot előbb lezárták, majd később újra megnyitották.
A Parlament üdvözölte a Kirgizisztán és Tádzsikisztán határán 2021 áprilisában történt összecsapásokat követően bejelentett tűzszünetet, amelyben mindkét felet arra szólították fel, hogy katonai összecsapások helyett folytassanak diplomáciai megbeszéléseket. A Kirgizisztán és Tádzsikisztán között zajló határkonfliktus nyomán több százan veszítették életüket vagy sebesültek meg, és több ezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására. Kirgizisztán az európai parlamenti diplomácia kulcsfontosságú partnere, rendszeres kapcsolattartással és nyílt megbeszélésekkel az ország emberi jogi helyzetéről, Oroszországgal kapcsolatos álláspontjáról és az Ukrajna elleni háborúról. 2023 júliusában a Parlament állásfoglalást fogadott el a véleménynyilvánítás szabadságának kirgizisztáni helyzetéről, válaszul a médiáról és a nem kormányzati szervezetekről szóló, vitatott kirgiz törvényjavaslatra. Ez volt a parlamentközi párbeszéd egyik fő kérdése, amikor a parlamenti D-CAS 2023 decemberében Kirgizisztánba látogatott, hogy megtartsa az EU–Kirgizisztán Parlamenti Együttműködési Bizottság 16. ülését.
A Parlament aggodalmát fejezte ki az LMBTIQA+-személyekkel kapcsolatos „propagandát” tartalmazó, 2015-ös törvénytervezetek miatt.2023 augusztusában Kirgizisztán új törvényt fogadott el, amelynek célja a szólásszabadság és az LMBTIQA+-személyekkel, -identitással, -jogokkal és -élettel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés korlátozása.
A kirgizisztáni emberi jogi helyzetről szóló, 2024. decemberi parlamenti állásfoglalás aggályokat fogalmazott meg Temirlan Szultanbekov, a Kirgizisztáni Szociáldemokrata Párt vezetője és más demokráciapárti aktivisták letartóztatásával kapcsolatban, megkérdőjelezve fogva tartásuk legitimitását a 2024. novemberi helyhatósági választások előtt. Az állásfoglalás bírálta a demokratikus gyakorlatok és az emberi jogok hanyatlását Kirgizisztánban, beleértve a független média és az ellenzéki pártok elnyomását. A Parlament kitart amellett, hogy az EU–Kirgizisztán partnerség részeként fenn kell tartani az emberi jogi kötelezettségvállalásokat.
A Parlament üdvözölte a határokon átnyúló együttműködést, valamint a Kirgizisztán és Üzbegisztán, valamint a Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti határok kijelölését, amelyet a kirgiz, tádzsik és üzbég vezetők 2025. januári ülésükön megerősítettek.
C. Üzbegisztán
Üzbegisztán 2021 áprilisában vált a GSP+ kilencedik kedvezményezett országává. E rendszerhez való csatlakozása révén Üzbegisztán további gazdasági előnyöket élvez, hiszen a GSP+ hatálya alá tartozó termékek kétharmada esetében a vámtarifákat eltörlik. Az eszköz lendületet ad az ország exportjának, és fokozza annak vonzerejét a külföldi befektetések tekintetében. Üzbegisztánnak cserébe 27 kulcsfontosságú nemzetközi egyezményt kell végrehajtania a jó kormányzás, az emberi és munkavállalói jogok, illetve a környezet- és éghajlatvédelem területén.
Az EU és Üzbegisztán 2022 júliusában zárta le az új megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást, amely új, korszerű és ambiciózus keretet biztosít az EU és Üzbegisztán közötti partnerség megerősítéséhez. Az EU–Üzbegisztán Együttműködési Bizottság 19. éves ülésére 2023 decemberében került sor Tashkentben. A két fél véleményt cserélt a pénzügyi, technikai, kereskedelmi, gazdasági és beruházási együttműködés továbbfejlesztéséről, a kereskedelmi eljárások liberalizálására és egyszerűsítésére összpontosítva, a GSP+ előnyeinek felhasználásával. Mindkét fél kiemelte az energiahatékonyság és a zöld energiával kapcsolatos projektek növelésére irányuló erőfeszítéseket, valamint a közlekedésfejlesztés terén folytatott együttműködést, beleértve a kaszpi-tengeri nemzetközi közlekedési útvonalat is.
2024-ben Üzbegisztán 3959 millió EUR értékű árut importált az EU-ból, míg az EU-ba irányuló exportja összesen 845 millió EUR-t tett ki, ami 2023-hoz képest 8,2%-os növekedést jelent. A GSP+-státusz hozzájárult ehhez a növekedéshez, mivel Üzbegisztán EU-ba irányuló exportja 2021 óta jelentősen nőtt.
Az EU Üzbegisztánra vonatkozó, 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves indikatív programja 76 millió EUR-t különített el a 2021–2024 közötti időszakra, további 43 millió EUR-t pedig új kétoldalú kezdeményezésekre a 2025–2027 közötti időszakra, amelyek a demokratikus kormányzás megerősítésére, a digitális átalakulás előmozdítására, az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítására, valamint az intelligens és környezetbarát agrár-élelmiszeripari ágazat fejlesztésének előmozdítására összpontosítanak.
Savkat Mirzijojev üzbég elnök 2016-os hivatalba lépése óta széles körű és gyors demokratikus változások zajlanak, ezen belül számos ambiciózus reformra és belső változásra, például számos politikai fogoly szabadon bocsátására került sor, ami pozitív fejleményeket tükröz.
2021 februárjában Mirzijojev elnök törvényt írt alá az elnökválasztás 2021 októberére történő áthelyezéséről. Az EBESZ/ODIHR megismételte a politikai pártok finanszírozásával, a szavazatszámlálás felgyorsításával és a választási kampányokra fordított állami források csökkentésével kapcsolatos ajánlásait. 2023 júliusában Savkat Mirzijojev üzbég elnököt a szavazatok 87,1%-ával újraválasztották. Az elnök folytatja a 2022–2026-os fejlesztési stratégia keretében tervezett ambiciózus reformokat, amelyek célja, hogy valódi változást érjenek el az országban az alábbiak tekintetében: társadalmi-gazdasági fejlődés; hatékony igazgatás; függetlenebb igazságszolgáltatási rendszer; az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása.
Üzbegisztán együttműködést alakított ki a tálibokkal a kereskedelemmel és a kölcsönös gazdasági kapcsolatokkal összefüggő kérdésekről, gondoskodva a határok biztonságáról és előkészítve egyrészt az energia, a szállítás és a nemzetközi árufuvarozás terén folytatott együttműködést, másrészt az üzbég határ menti Termez várost az afganisztáni Mazár-e Sarif és Kabul városokon keresztül a pakisztáni Pesavar várossal összekötő vasúti projekt kapcsán.
Mirzijojev elnök alatt erősödtek az Üzbegisztán és Oroszország közötti kapcsolatok. Az ENSZ Közgyűlésének az ukrajnai orosz invázió elítéléséről szóló szavazásán Üzbegisztán tartózkodott, és hivatalosan „semleges” álláspontot képviselt. Oroszország és Üzbegisztán katonai-technikai együttműködést folytat, amely közös fegyverbeszerzéseket, kutatásokat és modernizációs tevékenységeket foglal magában. Ezenkívül, mint fő kereskedelmi partner, Oroszország együttműködik Üzbegisztánnal a kőolaj- és gáziparban. 2025 januárjában Oroszország és Üzbegisztán hivatalossá tette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó stratégiai katonai partnerséget, valamint szélesebb körű stratégiai kezdeményezéseket.
2024 januárjában Hszi Csin-ping kínai elnök megbeszéléseket folytatott Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel. A két vezető bejelentette, hogy Kína és Üzbegisztán úgy döntött, hogy egy új korszakra való tekintettel átfogó és mindenre kiterjedő stratégiai partnerséget alakít ki.
A Parlamentet első ízben a 2019 decemberében tartott választások alkalmával kérték fel Üzbegisztánban tartott parlamenti választások megfigyelésére, de azt megtagadta azzal az indokkal, hogy azok nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, rámutatva, hogy a képviselők kizárólag a rezsimhez hű pártok tagjai. Végül e választásokat csak az EBESZ/ODIHR figyelte meg.
A Parlament elfogadta a 2021. októberi elnökválasztás nyomon követésére vonatkozó felkérést, annak ellenére, hogy a Központi Választási Bizottság által nyilvántartásba vett öt jelölt állítólag kormánypárti volt.
Az EU–Üzbegisztán Parlamenti Együttműködési Bizottság 17. ülésére 2024 decemberében, a 18-ra pedig 2025 áprilisában került sor, kiemelve a partnerség fokozására és az együttműködés kulcsfontosságú területeire irányuló erőfeszítéseket. A résztvevők megvitatták a fenntartható fejlődéssel, a kereskedelemmel, az energiával és a környezettel kapcsolatos parlamentközi együttműködést és közös projekteket.
D. Türkmenisztán
Az EU és Türkmenisztán közötti hivatalos kapcsolatok 1997-ben kezdődtek, és a két fél 1998-ban partnerségi és együttműködési megállapodást írt alá. 2004 óta valamennyi uniós tagállam és Türkmenisztán is ratifikálta már a partnerségi és együttműködési megállapodást. A véglegesítés végső feltétele, hogy az Európai Parlament megerősítse azt. A Parlament a Türkmenisztán által az emberi jogok és az alapvető szabadságok terén elért haladás rövid távú referenciaértékei miatt érzett rendkívüli aggályai folytán megtagadta az EU–Türkmenisztán partnerségi és együttműködési megállapodás ratifikálásához való hozzájárulását. Ezért az EU és Türkmenisztán közötti kétoldalú kapcsolatokat jelenleg a 2010. évi ideiglenes kereskedelmi megállapodás szabályozza. 2024 márciusában Türkmenisztán és az EU Brüsszelben aláírta a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvet, amely kulcsfontosságú lépést jelentett partnerségük megerősítése felé, és megnyitotta az utat a megerősített együttműködés előtt.
Türkmenisztán lépéseket tett az ország megnyitása érdekében, és hogy több teret teremtsen a civil társadalmi szervezetek számára. Az ország azonban továbbra is Berdimuhamedow elnök tekintélyelvű kormányzása alatt áll. A közelmúltban bekövetkezett fejlemények azt mutatják, hogy a demokratikus fejlődés terén előrelépés nem történt, és az emberi jogi helyzet sem javult különösen. 2021-ben Türkmenisztán alkotmányos reformokat vezetett be, többek között parlamenti felsőházat hozott létre, a türkmén parlament szerepe azonban továbbra is korlátozott.
Az EU–Közép-Ázsia együttműködés regionális keretei mellett kétoldalú, évenkénti párbeszéd is zajlik az EU és Türkmenisztán között: az EU–Türkmenisztán vegyes bizottság, valamint az EU és Türkmenisztán közötti emberi jogi párbeszéd. A vegyes bizottság 2024 decemberében tartotta 23. ülését, amely a partnerség és az együttműködés továbbfejlesztésére irányult, különösen a kereskedelem, a konnektivitás, az energiaügy és a környezetvédelem területén. Az EU ismételten megerősítette, hogy a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása az EU és Türkmenisztán közötti kapcsolatok alapvető szempontja. Az EU és Türkmenisztán közötti éves emberi jogi párbeszéd 16. fordulójára 2024 júniusában került sor. A megbeszélések középpontjában a Türkmenisztán által az ország emberi jogi helyzetének javítása érdekében tett konkrét lépések álltak, többek között azon személyek tekintetében, akiknek emberi jogait megsértették. Megvitatták a fogva tartást, a börtönkörülményeket és a nemi alapú erőszakot is.
2014-ben Türkmenisztán és Törökország megállapodást kötött, hogy gázt szállítanak a transzanatóliai gázvezetéken keresztül, amelybe jelenleg az azerbajdzsáni Shah Deniz-mezőről érkezik a földgáz. Emellett 2021-ben a Trans Caspian Resources ismertette javaslatát a Kaszpi-tengeren áthaladó rendszerösszekötőre vonatkozóan, amely egy évi 10–12 milliárd köbméter gáz szállítására tervezett kisebb gázvezeték. Oroszország Ukrajna elleni, 2022. februári inváziója nyomán az EU alternatív energiaforrásokat keresett, beleértve a Türkmenisztánból származó gázt is. A két fél tárgyalásokat folytat egy megállapodásról Türkmenisztánnal, amelynek célja az export diverzifikálása, az EU pedig új ellátási lehetőségeket keres.
A Parlament régóta következetesen hangot ad aggodalmának amiatt, hogy Türkmenisztán gyengén teljesít az emberi jogok terén, és ezért azóta is blokkolja a partnerségi és együttműködési megállapodás hatálybalépését. A Parlament Türkmenisztánba nem kapott még meghívást a választások megfigyelésére. A Közép-Ázsiával való kapcsolatokért felelős parlamenti küldöttség 2025 februárjában Türkmenisztánba utazott, hogy részt vegyen a 8. parlamentközi párbeszéden. A megbeszélések középpontjában az ENSZ Közgyűlésének Türkmenisztánról, az emberi jogokról, a nemek közötti egyenlőség reformjáról és a kétoldalú együttműködés területeiről szóló határozatai álltak. Mindkét fél hangsúlyozta Türkmenisztánnak a regionális biztonsággal kapcsolatos semleges álláspontját, valamint az energetika és a közlekedés terén betöltött stratégiai szerepét. Megerősítették a környezetvédelem, a jogi reformok és a parlamenti együttműködés iránti elkötelezettségüket. A küldöttség türkmén civil társadalmi szervezetekkel is találkozott, hogy megvitassák az emberi jogokat, a társadalmi haladást, valamint a kormány és a civil társadalom közötti kapcsolatok megerősítését.
E. Tádzsikisztán
Az EU Tádzsikisztánnal való együttműködése jelentősen fejlődött. Az EU és Tádzsikisztán közötti kapcsolatok aktuális jogi kerete a 2004 októberében aláírt és 2010 januárjában hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás. A Parlament 2009-ben hozzájárult a partnerségi és együttműködési megállapodás megkötéséhez, de előrelépéseket sürgetett az emberi jogok, a korrupció elleni küzdelem, az egészségügy és az oktatás területén. A partnerségi és együttműködési megállapodás hozzájárult a kétoldalú együttműködés fokozásához, és növelte az EU ismertségét Tádzsikisztánban, létrehozva a politikai párbeszéd platformját, és törekedve a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok előmozdítására. A megállapodás emellett a migrációval, valamint a pénzmosás, a kábítószerek és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködésről szóló cikkeket is tartalmaz.
Az EU bizonyította elkötelezettségét Tádzsikisztán fenntartható fejlődésének támogatása iránt olyan kulcsfontosságú területekre összpontosító kezdeményezések révén, mint a humán fejlődés, az inkluzív zöld és digitális gazdaság, a vízgazdálkodás, az éghajlatváltozás, az energia és a közlekedési összeköttetések.
Tádzsikisztán fontos uniós partner, amely előtt jelenleg több kihívás áll, például a nemzetközi szankciók hatása és számos tádzsik migráns Oroszországból való visszatérése az Ukrajna elleni orosz inváziót követően, továbbá a kritikus emberi jogi helyzet és a GSP+ preferenciális rendszerhez való csatlakozás iránti erős érdeklődés. Az afganisztáni tálib hatalomátvételt követően Tádzsikisztán több ezer afgán menekültet fogadott be. Az ország elkötelezetten fellép a szélsőségesség és a radikalizmus terjedése ellen Közép-Ázsiában.
2023 elején az EU és Tádzsikisztán megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdett. Az EU–Tádzsikisztán Együttműködési Tanács 10. ülésére 2023 júniusában került sor Luxembourgban. Azóta – más közép-ázsiai országok példáját követve – sor került a kapcsolatfelvételre a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése érdekében. Az EU arra ösztönzi Tádzsikisztánt, hogy javítsa az alapvető szabadságok és az emberi jogok tiszteletben tartása terén elért eredményeit. 2024 áprilisában az EU és Tádzsikisztán megtartotta a tárgyalások harmadik fordulóját Dusanbéban. A 15. emberi jogi párbeszédre 2024 novemberében került sor.
2024-ben Tádzsikisztán EU-ba irányuló exportja 67%-kal nőtt és 291 millió EUR-t tett ki, míg az EU-ból Kazahsztánba irányuló import összesen 275 millió EUR-t tett ki. Az EU tádzsikisztáni szerepvállalása túlmutat a gazdasági kapcsolatokon, és olyan területekre is kiterjed, mint az oktatás, a szakképzés és a civil társadalom támogatása.
A 2025 márciusában Tádzsikisztánban tartott parlamenti választásokon a kormányzó Népi Demokratikus Párt 63 képviselői helyből 49-et szerzett. 25 éve ez volt az első ilyen választás független nyugati megfigyelők nélkül, az EBESZ-missziót ugyanis törölték, mert a tádzsik hatóságok nem nyújtottak akkreditációs garanciákat. Bár öt másik párt is részt vett a választáson, a rezsimet határozottan ellenző ellenzéki csoportokat kizárták.
A Parlament rendkívül kritikus az emberi jogok helyzetének romlása, az emberi jogi aktivisták, a politikai ellenfelek és családtagjaik letartóztatásának és fogva tartásának egyre gyakoribbá válása, valamint a független médiára vonatkozó szigorú korlátozások miatt.
A Parlament többször is aggodalmának adott hangot a Kirgizisztán és Tádzsikisztán határán kitört összecsapások miatt, és üdvözölte a 2021 áprilisában elért tűzszüneti megállapodást. 2022 szeptemberében azonban fokozódott az erőszak a határőrök között a határ különböző pontjain. 2024 februárjában Kirgizisztán és Tádzsikisztán olyan megállapodást kötött, amely véget vetett az évtizedek óta tartó heves vitáknak. A két fél megállapodott abban, hogy a korábban vitatott terület 90%-án kijelölik a határt. A Parlament üdvözölte a határokon átnyúló együttműködést, valamint a Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti határok kijelölését, amelyet a kirgiz, tádzsik és üzbég vezetők 2025. januári ülésükön megerősítettek.
2022 júliusában a Parlament állásfoglalást fogadott el a tádzsikisztáni Gorno-Badahsán Autonóm Területen kialakult helyzetről, és a független médiával szembeni állami elnyomásról szóló, 2024. januári állásfoglalásában ismételten aggodalmának adott hangot az ország emberi jogi helyzetének romlása miatt.
A 2024 decemberében Brüsszelben tartott EU–Tádzsikisztán Parlamenti Együttműködési Bizottság 11. ülésén olyan kérdéseket vitattak meg, mint Tádzsikisztán semleges álláspontja Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, a gazdasági és kereskedelmi együttműködés, az éghajlatváltozás hatása Közép-Ázsiában és az emberi jogi helyzet Tádzsikisztánban.
A Parlament szorosabban nyomon követi az országban tapasztalható romló emberi jogi helyzetet. Javulás ezen a területen elengedhetetlen a Tádzsikisztán és az EU közötti kétoldalú kapcsolatok további erősítéséhez.
F. Mongólia
Mongólia ugyan nem tartozik az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának hatálya alá, de a Parlament az állandó küldöttségei keretében mégis a régió részének tekinti. Mongólia számos kulturális, történelmi és gazdasági vonatkozásban mutat közösséget a volt Szovjetunióból kiszakadt közép-ázsiai köztársaságokkal. Az elmúlt három évtizedben szilárd gazdasági növekedést mutató Mongólia „a demokrácia oázisaként” tüntette ki magát, jóllehet 2019-ben voltak olyan fejlemények is, amelyek a demokrácia eróziójával kapcsolatos aggályokat is felvetettek. A Parlament 2017-ben egyetértését adta az EU és Mongólia között kötendő partnerségi és együttműködési megállapodáshoz.
A mongol politikát jelenleg a mongol parlamentben nagy többséggel rendelkező és az elnököt is adó Mongol Néppárt határozza meg. A 2024. júniusi mongóliai parlamenti választások alkotmányos reformot vezettek be, amely kibővítette a parlamentet és visszaállította a vegyes választási rendszert. A Mongol Néppárt kisebb többséget szerzett a 126 tagú mongol parlamentben. A nők képviselete 17,3%-ról 25,4%-ra nőtt. A választások legfontosabb kérdései közé tartozott a korrupció, a gazdaság, a munkanélküliség és az infláció.
Az EU–Mongólia vegyes bizottság 23. ülésére 2025 áprilisában került sor Ulánbátorban, amelyen újólag megerősítették az olyan közös értékeken alapuló partnerséget, mint a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság és az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek tiszteletben tartása. A bizottság a megújuló energia és a zöld átállás terén folytatott együttműködés megerősítésére, valamint a kereskedelmi forgalomnak az EU GSP+-ának növelésével történő növelésére összpontosított. A két fél véleménycserét folytatott az erdészeti partnerségi egyetértési megállapodás ütemtervében felvázolt intézkedések hatékony végrehajtásáról is. A két fél megvitatta a Mongólia 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves indikatív programjának végrehajtása terén elért eredményeket.
A Parlament Mongóliával kapcsolatos nyilatkozatai jórészt gazdasági kérdéseket érintettek, de az országnak a rendkívüli időjárási körülményekkel összefüggő fejlesztési és humanitárius szükségleteivel is foglalkoztak. A Parlament küldöttsége Mongóliában 2016-ban megfigyelte a parlamenti választásokat, 2017-ben pedig az elnökválasztásokat, és megállapította, hogy az ország az erős demokrácia felé halad. A Parlament ugyanakkor a Covid19-világjárvány miatt nem küldött megfigyelőket a 2020. júniusi parlamenti választásokra és a 2021. júniusi elnökválasztásra.
2023 szeptemberében Ulánbátorban sor került a 16. EU–Mongólia parlamentközi ülésre. A delegáció egyrészt üdvözölte, hogy Mongólia bátorítja a demokráciát, másrészt közvetlen kapcsolatba került a mongol társadalom különböző képviselőivel. Ez magában foglalta a diákokkal, tanárokkal és a Nemzeti Egyetemmel, az ország legmagasabb tibeti buddhista hatóságaival, számos nem kormányzati szervezettel és az uniós finanszírozású projektek kedvezményezettjeivel tartott találkozókat. A 2025 márciusában Brüsszelben tartott, 17. EU–Mongólia parlamentközi ülés a kétoldalú kapcsolatokra, a geostratégiai regionális kérdésekre, az emberi jogokra, az éghajlatváltozásra, a konnektivitásra és az emberek közötti kapcsolatokra összpontosított.
Jorge Soutullo / Niccolò Rinaldi