A civil társadalmi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok
Az európai civil társadalom, amelyet helyi, regionális, nemzeti és európai szinten tevékenykedő szervezetek képviselnek, életerős és sokszínű. Az Európai Parlament – az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény – nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet kíván fenntartani ezekkel a szervezetekkel annak érdekében, hogy a jogalkotási folyamatban véleményüket meghallgassák, és az uniós szakpolitikákban a polgárok igényeit és törekvéseit figyelembe vegyék.
A Parlament rendszeres és átlátható konzultációk és fórumok szervezése révén ösztönzi ezeket az eszmecseréket. A cél egy olyan strukturált párbeszéd kialakítása, amely lehetővé teszi a folyamatos információcserét, ezáltal fokozva a demokratikus részvételt, fejlesztve a szakértelmet a politikai döntéshozatalban, és segítve az Uniót abban, hogy továbbra is figyelemmel kísérje polgárai aggályait.
A civil társadalommal folytatott együttműködés révén a Parlament biztosítja, hogy a viták során különböző nézőpontok kerüljenek előtérbe, ami elősegíti az uniós szintű döntéshozatalt.
Háttér
A Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépése óta a részvételi demokrácia az Európai Unió egyik alkotmányos elvévé vált. Célja az EU demokratikus legitimitásának megerősítése. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikke előmozdítja az inkluzív, átlátható és részvételen alapuló szakpolitikai döntéshozatalt. A cikk kimondja:
- Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.
- Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.
- Az Európai Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körű előzetes konzultációkat folytat.
- Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.
- Az ilyen kezdeményezésekre alkalmazandó eljárások és feltételek meghatározására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikke első bekezdésének megfelelően kerül sor.
Az (1) bekezdés kodifikálja és megerősíti a részvételi demokrácia elvét, és azt az Európai Unió alapvető értékeként határozza meg.
A (2) bekezdés formalizálja a „civil párbeszéd” folyamatát, amely elősegíti a civil társadalom és az uniós intézmények közötti nyílt, átlátható és inkluzív interakciót a szakpolitikák kidolgozásához és végrehajtásához való hozzájárulás érdekében.
A (3) bekezdés kötelezi az Európai Bizottságot, hogy többek között nyilvános konzultációk révén biztosítsa az átlátható és tájékozott szakpolitikai döntéshozatalt.
A (4) bekezdés bevezeti az európai polgári kezdeményezést, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy jogalkotási javaslatokat tegyenek az EU hatáskörébe tartozó területeken.
Az Európai Parlament eljárási szabályzata 27. cikkének (5) bekezdésével összhangban az elnök megbízott két alelnököt a civil társadalommal folytatott strukturált konzultáció gyakorlati megvalósításával.
Az európai civil társadalmi szervezetekkel, köztük az európai polgári kezdeményezéssel fenntartottkapcsolatokért felelős alelnökök Katarina Barley és Nicolae Ștefănuţă.
Katarina Barley és Nicolae Ștefănuţă európai parlamenti alelnökök üzenete
A civil társadalommal folytatott párbeszédnek hosszú múltra visszatekintő hagyománya van Európában. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikkével összhangban még alkotmányos kötelezettségként is rögzítették. Ennek nyomós oka van: az a tény, hogy Európa sokszínű civil társadalmával nyílt és érdemi párbeszédet folytatnak, garancia arra, hogy európai szinten minden nézetet és véleményt meghallgatnak és figyelembe vesznek. Az uniós döntéshozókkal való kapcsolat nem lehet csupán jól finanszírozott gazdasági érdekekből eredő kiváltság. A civil társadalmi szervezetek figyelemmel kísérik a társadalmi aggályokat, és közvetítik azokat az uniós intézmények felé. Ezáltal hozzájárulnak annak biztosításához, hogy a döntéshozatal mind a tervezési, mind a végrehajtási szakaszban figyelembe vegye a polgárok valós helyzetére és szükségleteire vonatkozó információkat.
Ugyanakkor megfigyelőként részt vesznek az európai szinten folyó vitákban és döntéshozatalban, értelmezik az összetett folyamatokat, és bevonják tagjaikat a vitákba. Tevékenységük multiplikátorhatással bír, és jelentősen hozzájárul az uniós döntéshozatal átláthatóságához. Az európai dimenzió sok polgár számára elvontnak és nehezen megközelíthetőnek tűnhet. A civil társadalom és szervezetei ezért döntő szerepet játszanak e szakadék áthidalásában és abban, hogy az uniós döntéshozatal közelebb kerüljön a polgárokhoz. Ez alapvető feladat mai világunkban, ahol az önkényuralmi törekvések egyre erősödnek.
A civil társadalommal folytatott párbeszéd nyilvános meghallgatások, szakértői munkaértekezletek, konzultációk vagy a szervezetekkel minden szinten folytatott rendszeres együttműködés formáját öltheti. Az Európai Parlament szorosan együttműködik a határokon átnyúló érdekeket képviselő európai ernyőszervezetekkel is, biztosítva, hogy valamennyi tagállam nézőpontja meghallgatásra találjon.
Az európai civil társadalmi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős alelnökökként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk a civil társadalmat a parlamenti vitában való részvételben, az uniós politikák végrehajtásának nyomon követésében és az intézmények elszámoltathatóságának biztosításában.