Ismertetők az Európai Unióról
Európai Parlament
Kérjük, töltse ki ezt a mezőt.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Unió brüsszeli székhelyű konzultatív szerve, amelynek 329 tagja van. Az általa kibocsátott véleményeket kötelező figyelembe venni a szerződések által meghatározott területeken, illetve a Bizottság, a Tanács és a Parlament önként is konzultálhat vele. Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt is kibocsáthat. Tagjai nem utasíthatók, feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el.

Jogalap

  1. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikkének (4) bekezdése;
  2. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 300–304. cikke;
  3. A Tanács (EU) 2019/853 határozata az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság összetételének megállapításárólés az azt követő tanácsi határozatok az EGSZB különböző tagállamok által javasolt tagjainak kinevezéséről;
  4. A Tanács (EU) 2025/2044 határozata az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2025. szeptember 29-től 2030. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről.

Összetétel

A. A helyek száma és országok szerinti megoszlása (az EUMSZ 301. cikke, valamint a Tanács (EU) 2019/853 határozata az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság összetételének megállapításáról).

Az EGSZB tagjainak száma jelenleg 329, a helyek száma a következőképpen oszlik meg a tagállamok között:

  1. Németország, Franciaország és Olaszország: egyenként 24;
  2. Spanyolország és Lengyelország: egyenként 21;
  3. Románia: 15;
  4. Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Portugália és Svédország: egyenként 12;
  5. Horvátország, Dánia, Finnország, Írország, Litvánia és Szlovákia: egyenként 9;
  6. Észtország, Lettország és Szlovénia: egyenként 7;
  7. Luxemburg és Ciprus: egyenként 6;
  8. Málta: 5.

Összességében az EGSZB tagjainak száma 2020. február 1-jétől 350-ről 329-re csökkent (az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépésével).

B. A kinevezés módja (az EUMSZ 302. cikke)

A tagokat a Tanács minősített többséggel nevezi ki a tagállamok által benyújtott javaslatok alapján (mint ebben a példában). A Tanács a kinevezésekről konzultációt folytat a Bizottsággal (az EUMSZ 302. cikkének (2) bekezdése). A tagállamoknak biztosítaniuk kell a gazdasági és társadalmi élet különböző ágazatainak megfelelő képviseletét. A gyakorlatban a helyek egyharmada a munkáltatóké, egyharmada a munkavállalóké, egyharmada pedig egyéb ágazatoké (mezőgazdasági termelők, kiskereskedők, szabadfoglalkozásúak, fogyasztók stb.).

Az EGSZB tagjainak maximális számát a Lisszaboni Szerződés (az EUMSZ 301. cikke) 350-ben határozza meg. Ezt a számot rövid ideig, 2013. július és 2015. szeptember között, Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozása miatt meghaladták. Az új tagállam 9 új tagot delegált, és ezzel a tagok száma (344-ről) összesen 353-ra nőtt. Az (EU) 2015/1157 tanácsi határozatHorvátország csatlakozását követően kiigazította az EGSZB összetételét: Észtország, Ciprus és Luxemburg egy-egy helyet veszített azért, hogy orvosolni lehessen az EUMSZ 301. cikkének első bekezdésében meghatározott maximális taglétszám és a Horvátország csatlakozását követően kialakult taglétszám közötti eltérést. Ezért Luxemburg és Ciprus tekintetében hatról ötre, Észtország tekintetében pedig hétről hatra csökkent a tagok száma. Az (EU) 2019/853 tanácsi határozat határozta meg az EGSZB végső összetételét, összhangban az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése folytán megüresedő 24 betöltetlen hely következtében ugyancsak 329 tagot számláló Régiók Európai Bizottsága képviselői helyeinek elosztásával. Ennek következtében Luxemburg és Ciprus tekintetében ismét ötről hatra, Észtország tekintetében pedig hatról hétre emelkedett a tagok száma.

C. A megbízatás jellege (az EUMSZ 301. cikke)

Az EGSZB tagjaira a nemzeti kormányok tesznek javaslatot, őket a Tanács öt évre nevezi ki, és megbízatásuk megújítható (az EUMSZ 302. cikke). A tagok európai gazdasági és szociális érdekcsoportokból kerülnek ki. A legutóbbi tisztújítás 2025 októberében történt, a 2025–2030 közötti időszakra szól (az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2025. szeptember 21-től 2025. szeptember 20-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló, 2025. szeptember 29-i (EU) 2020/2044 tanácsi határozat).

A tagok az alábbi három csoport egyikébe tartoznak:

  1. Munkaadók (I. csoport);
  2. Munkavállalók (II. csoport);
  3. Civil társadalmi szervezetek (III. csoport).

A tagok feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el (az EUMSZ 300. cikkének (4) bekezdése). Amennyiben az EGSZB-ben egy tag vagy póttag helye megbízatása végével megüresedik, külön tanácsi határozatra van szükség ahhoz, hogy helyébe új tagot nevezzenek ki.

Szervezet és eljárások

Az EGSZB nem tartozik az EUSZ 13. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézmények közé. Ugyanakkor a 13. cikk (4) bekezdése megemlíti, hogy az EGSZB tanácsadói minőségben segíti a Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

  1. Tagjai közül két és fél éves időtartamra megválasztja elnökét és elnökségét;
  2. elfogadja eljárási szabályzatát;
  3. saját kezdeményezésére is ülésezhet, de általában a Tanács vagy a Bizottság kérésére ülésezik;
  4. véleményeinek elkészítését az uniós tevékenység különböző területei szerint a következő hat szakosított szekció segíti (valamint albizottságokat is létrehozhat, hogy azok meghatározott kérdésekkel foglalkozzanak):

Az EGSZB munkáját főtitkárság segíti, amelyet egy főtitkár vezet, aki az elnöknek számol be. A főtitkárság szakpolitikai, kommunikációs, szervezeti, nyelvi és anyagi támogatást nyújt az EGSZB tagjainak. A főtitkárság körülbelül 700 főből áll. A hatékonyság érdekében a Régiók Európai Bizottságával közös állandó titkárságot működtet Brüsszelben (ennek székhelyéről lásd Lisszaboni Szerződéshez csatolt, az intézmények székhelyéről szóló, 6. sz. jegyzőkönyvet). Ezen túlmenően a 2014. évi költségvetési eljárás keretében a Parlament Elnöksége is megállapodást kötött az EGSZB-vel annak érdekében, hogy közösen növeljék a hatékonyságot a fordítás területén. Ez az intézkedés összhangban volt az EUMSZ 314. cikk (1) bekezdésével, amely kimondja, hogy: „[...] valamennyi intézmény [...] megtervezi a következő pénzügyi évre vonatkozó kiadásait. A Bizottság ezeket a javaslatokat költségvetési tervezetbe foglalja”. Az EGSZB mint „egyéb intézmény” 164,9 millió EUR-s éves működési költségvetéssel rendelkezik (2024), amely az uniós költségvetés VI. szakasza alá tartozik – ez a 2023. évi költségvetéshez képest 3,9%-os növekedést jelent.

Az uniós költségvetés rá eső részének hatékony kezelése érdekében az EGSZB egymást követő adminisztratív együttműködési megállapodások révén szorosan együttműködik a Régiók Európai Bizottságával adminisztratív kérdésekben. Ezek a megállapodások igazgatási együttműködést írtak elő, lehetővé téve az emberi és pénzügyi erőforrások összevonását a logisztika (épületek, biztonság, nyomda stb.), az informatika és a fordítás területén.

2021. november 1-jén új ötéves együttműködési megállapodás lépett hatályba az EGSZB és a Régiók Európai Bizottsága között, amely közös szolgálatokon alapul. Az új megállapodás tovább bővíti a közös tevékenységek körét azáltal, hogy a közös szolgálatokhoz rendeli a recepciós feladatokat és a papíralapú postaforgalmazást. Az EGSZB személyzetének közel fele (2023: 671 alkalmazott) a közös szolgálatokban végzi munkáját.

Jogkörök

Az EGSZB az 1957. évi Római Szerződések révén jött létre azzal a céllal, hogy a közös piac kialakítása a gazdasági és társadalmi érdekcsoportok bevonásával történjen, továbbá hogy intézményi mechanizmust biztosítsanak az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsának európai kérdésekről való tájékoztatására. Az Egységes Európai Okmány (1986) és a Maastrichti Szerződés (1992) kibővítette az EGSZB elé utalandó kérdések körét. Az Amszterdami Szerződés tovább bővítette az EGSZB elé utalandó kérdések területeit, és lehetővé tette, hogy a Parlament konzultáljon vele. Az EGSZB évente átlagosan 170 konzultatív dokumentumot és véleményt bocsát ki (ebből 15%-ot saját kezdeményezésre). A véleményeket a Hivatalos Lapban teszik közzé. Az EGSZB tanácsadói jogkörrel is rendelkezik (az EUMSZ 300. cikke). Célja az uniós döntéshozatalért felelős intézmények tájékoztatása a gazdasági és társadalmi élet képviselőinek véleményéről.

A. Az uniós intézmények kérésére kibocsátott vélemények

1. Kötelező konzultáció

Bizonyos területeken az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírja, hogy döntés csak akkor hozható, ha a Tanács vagy a Bizottság konzultált az EGSZB-vel. E területek a következők:

  1. agrárpolitika (43. cikk);
  2. a személyek és a szolgáltatások szabad mozgása (46., 50. és 59. cikk);
  3. közlekedéspolitika (91., 95. és 100. cikk);
  4. közvetett adók harmonizálása (113. cikk);
  5. az egységes piacra vonatkozó jogszabályok közelítése (114. és 115. cikk);
  6. foglalkoztatáspolitika (148., 149. és 153. cikk);
  7. szociálpolitika, oktatás, szakképzés és ifjúság (156., 165. és 166. cikk);
  8. közegészségügy (168. cikk);
  9. fogyasztóvédelem (169. cikk);
  10. transzeurópai hálózatok (172. cikk);
  11. iparpolitika (173. cikk);
  12. gazdasági, társadalmi és területi kohézió (175. cikk);
  13. kutatás és technológiafejlesztés, valamint űrkutatás (182. és 188. cikk);
  14. környezetvédelem (192. cikk).

2. Fakultatív konzultáció

A Parlament, a Bizottság, valamint a Tanács minden olyan egyéb esetben is konzultálhat az EGSZB-vel, amikor ezt indokoltnak tartja. Amennyiben ezen intézmények (akár kötelező, akár fakultatív alapon) konzultálnak a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, (legalább egy hónapos) határidőt tűzhetnek ki, amelynek lejártát követően a vélemény hiánya nem képezheti akadályát a további eljárásnak (az EUMSZ 304. cikke).

B. Saját kezdeményezésű vélemény kibocsátása

A Gazdasági és Szociális Bizottság bármikor dönthet úgy, hogy véleményt bocsát ki olyan esetekben, amikor ezt indokoltnak tartja.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlament és az EGSZB közötti 2014. február 5-i együttműködési megállapodást egy 2024. május 14-i új együttműködési megállapodás váltotta fel, bár a 2014. évi együttműködési megállapodásnak a Parlament, a Régiók Európai Bizottsága és az EGSZB közötti adminisztratív együttműködésre vonatkozó egyes rendelkezései továbbra is hatályban vannak.

A megállapodás célja, hogy megerősítse az EU demokratikus legitimitását azáltal, hogy szorosabban bevonja az érdekelt feleket és a civil társadalmat az uniós döntéshozatalba. A Parlament és az EGSZB konkrétan több kérdésben is megállapodott:

  1. Az EGSZB és a Parlament képviselői rendszeresen találkoznak különböző szinteken – például a parlamenti bizottságok elnökei és az EGSZB-szekciók elnökei arra törekszenek, hogy évente legalább egyszer ülésezzenek, hogy megvitassák a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeket. A Parlament előadói meghívást kaphatnak az EGSZB szekcióüléseire, és fordítva.
  2. A jogalkotási ciklus során az EGSZB a jogalkotást megelőző szakaszban feltáró vélemények, a jogalkotási szakaszban a Szerződésen alapuló felkérések, valamint a jogalkotást követő szakaszban a jogszabályok utólagos értékelése révén ad tanácsot a Parlamentnek (vélemények vagy értékelő jelentések formájában).
  3. Az EGSZB és a Parlament vállalja, hogy meghallgatások, szemináriumok, országlátogatások és konferenciák szervezése révén megvitatja, hogy miként lehetne együttműködni a szervezett civil társadalommal folytatott strukturált konzultáció előmozdítása érdekében.

 

Christophe BEAUDOUIN