A költségvetési ellenőrzés

Ez az ismertető elmagyarázza, hogy mi a költségvetési ellenőrzés, és miért fontos az az EU-ban. Bemutatja az uniós költségvetési ellenőrzést szabályozó jogi keretet, és felvázolja, hogy hogyan gyakorolják a költségvetési ellenőrzést nemzeti, uniós intézményi és politikai szinten. Ismerteti a mentesítési eljárást és az Európai Parlament szerepét, valamint közelmúltbeli példákat mutat be a költségvetési ellenőrzésre és a folyamatos kihívásokra.

Jogalap

A költségvetési ellenőrzés több jogi dokumentumon alapul.

• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ): a 287., 317–319., 322. és 325. cikk határozza meg az uniós költségvetés végrehajtásának, ellenőrzésének és csalás elleni védelmének jogalapját.
• A költségvetési rendeletként ismert (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet részletes szabályokat állapít meg az uniós költségvetés megállapítására, végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozóan, biztosítva a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az átláthatóságot.
• A költségvetési fegyelemről, az együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás javítja az uniós intézmények közötti együttműködést, és megerősíti a költségvetési fegyelmet a költségvetési folyamat egészében.
• Az Európai Parlament eljárási szabályzata, különösen annak 101–102., 106. és 139. cikke, valamint V. melléklete meghatározza a költségvetési ellenőrzésre, a mentesítési eljárásokra és a pénzügyi kérdések felügyeletére vonatkozó belső eljárásait.

Célkitűzések

A költségvetési ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy valamennyi uniós kiadás:

• jogszerű,
• helyes,
• megfelelően dokumentált,
• irányításuk pedig hatékony, eredményes és gazdaságos legyen.

Mi a költségvetési ellenőrzés?

Az Európai Unióban a költségvetési ellenőrzés biztosítja, hogy az uniós költségvetésből származó pénzt jogszerűen, hatékonyan és eredményesen gyűjtsék és költsék el.

Az első ellenőrzésekre gyakran nemzeti szinten kerül sor, ahol a tagállamok nyomon követik a pénzeszközök összegyűjtését és elköltését. Uniós szinten minden intézmény belsőleg ellenőrzi saját kiadásait, míg az Európai Számvevőszék független, külső ellenőrzést végez. A Számvevőszék megvizsgálja, hogy az uniós kiadások jogszerűek-e, és elérik-e a kitűzött célokat, majd évente jelentést tesz megállapításairól. Az Európai Parlament ezt követően értékeli, hogy a költségvetést helyesen és a szabályoknak megfelelően hajtották-e végre.

Ezek az ellenőrzések segíthetnek a csalások megelőzésében is, és biztosíthatják, hogy az uniós finanszírozás valódi előnyökkel járjon a polgárok számára.

Hogyan működik a költségvetési ellenőrzés?

A. Nemzeti szintű ellenőrzés

A tagállamok nemzeti hatóságai végzik el az első ellenőrzéseket arra vonatkozóan, hogy a pénzeszközök nagy részét hogyan gyűjtik össze és költik el. Ezért ők felelnek a költségvetési ellenőrzés egyes szempontjaiért, különösen a tradicionális saját forrásokért, például a vámokért, amelyeket az EU nevében szednek be és ellenőriznek. Vezető szerepet vállalnak az uniós költségvetést érintő csalások és egyéb szabálytalanságok felderítésében és kezelésében is.

A tagállamok a megosztott irányítás hatálya alá tartozó kiadások első ellenőrzését is elvégzik – ezek olyan alapokhoz kapcsolódnak, amelyek esetében az Európai Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a tagállamok nemzeti hatóságaira ruházza át. Ezek közé tartoznak az olyan alapok, mint az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap (együttesen a strukturális alapok), valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.

B. Uniós szintű ellenőrzés

Uniós szinten háromféle ellenőrzés létezik: belső kontroll, külső ellenőrzés és politikai szintű ellenőrzés, illetve politikai felügyelet.

1. Belső kontroll

Minden uniós intézmény nyomon követi saját költségvetését. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a könyvelők és a belső ellenőrök ellenőrzéseket végeznek annak biztosítása érdekében, hogy a pénzeszközöket helyesen és a szabályoknak megfelelően kezeljék.

2. Külső ellenőrzés

A Számvevőszék a nemzeti ellenőrző intézmények támogatásával ellenőrzi az uniós beszámolókat és kiadásokat, és az EUMSZ 287. cikkével összhangban évente részletes jelentéseket nyújt be az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának (amelyek együttesen az Unió költségvetési hatóságát alkotják). A Számvevőszék munkája a következőkre terjed ki:

• az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozat (DAS);
• jelentés az általános költségvetés végrehajtására vonatkozóan, ideértve valamennyi intézmény és szakosodott szerv költségvetését;
• az Európai Unió ügynökségeire és szerveire vonatkozó különjelentések;
• különjelentések teljesítményvizsgálatokról és megfelelés-ellenőrzésről;
• szakpolitikai területek vagy felmerülő kérdések áttekintése.

2021-ig a Számvevőszék a költségvetés általános teljesítményéről is közzétett egy éves jelentést. Beszámol továbbá a hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységekről, valamint az Európai Fejlesztési Alapról, amely mára beépült az EU hosszú távú kiadási tervébe, a többéves pénzügyi keretbe.

3. Politikai felügyelet

Az Európai Parlament ellenőrzi a költségvetés végrehajtását, különösen Költségvetési Ellenőrző Bizottságán keresztül, amely:

• a Számvevőszék éves jelentése és más dokumentumok alapján felülvizsgálja az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alap végrehajtását;
• elkészíti a mentesítési határozatokat;
• lezárja, bemutatja és ellenőrzi az Unió, annak intézményei és az Unió által finanszírozott minden szervezet elszámolásait és mérlegét;
• megvizsgálja az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeit;
• értékeli, hogy az uniós finanszírozás költséghatékony volt-e a szakpolitika végrehajtása során;
• intézkedéseket fogad el a csalás és a pénzügyi szabálytalanságok megelőzése, valamint az elkövetők büntetőeljárás alá vonása érdekében; nyomon követi a csalások és szabálytalanságok eseteit;
• kapcsolatot tart a Számvevőszékkel, az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az Európai Ügyészséggel.
• részt vesz a Számvevőszékbe és az Európai Csalás Elleni Hivatalba történő kinevezések jóváhagyásában.

A mentesítési eljárás

Az EUMSZ csak az Európai Bizottság mentesítését említi meg. Az Európai Parlament azonban külön mentesítést ad a többi intézménynek, szervnek és ügynökségnek is.

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága felülvizsgálja a két évvel korábbi (n-2. év) költségvetés végrehajtását. Megvizsgálja a következőket:

• az Európai Bizottság főigazgatóságai és más uniós intézmények, ügynökségek és szervek éves tevékenységi jelentései;
• az Európai Bizottság éves irányítási és teljesítményjelentése;
• az EUMSZ 318. cikkével összhangban az uniós programok eredményeire összpontosító értékelő jelentés;
• a Számvevőszék éves jelentése;
• az intézmények válaszai az Európai Parlament kérdéseire, az EUMSZ 319. cikkével összhangban.

Ez a parlamenti ellenőrzés biztosítja a jogszerűséget, a szabályoknak való megfelelést és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást. Ennek alapján a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elkészíti a mentesítés megadására vagy elutasítására vonatkozó ajánlását. Az Európai Parlament ezt követően a költségvetés végrehajtására vonatkozó észrevételeket és ajánlásokat tartalmazó állásfoglalás formájában szavaz a mentesítési határozatról.

Amennyiben elégedett, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a költségvetési rendelet 266. cikkével összhangban a mentesítés megadását javasolja. A mentesítést ezután akkor adják meg, rendszerint május közepéig, ha az Európai Parlament képviselőinek többsége a javaslat mellett szavaz. Az Európai Parlament el is halaszthatja a mentesítési határozatát októberre, ha nincs megelégedve a költségvetési gazdálkodás egyes vonatkozásaival.

A mentesítés elutasítása vagy elhalasztása esetén az Európai Parlament tájékoztatja az érintett intézményeket, szerveket vagy ügynökségeket ennek okairól. Az említetteknek aztán haladéktalanul foglalkozniuk kell a mentesítést akadályozó tényezőkkel (az EUMSZ 319. cikkének (3) bekezdésében és a költségvetési rendelet 268. cikkében előírtak szerint). Az Európai Bizottság mentesítésével kapcsolatban a tagállamoknak tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot az Európai Parlament észrevételei alapján tett intézkedéseikről, az Európai Bizottságnak pedig figyelembe kell vennie ezeket az intézkedéseket saját nyomonkövetési jelentése elkészítésekor.

A mentesítés akadályainak megszüntetését követően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság hat hónapon belül új jelentést készít és javaslatot tesz a mentesítés megadására vagy elutasítására.

A mentesítés elutasítása határozott üzenetet küldhet. 1998-ban az Európai Parlament a mentesítés elutasítását szavazta meg, és létrejött egy független szakértőkből álló csoport, amely jelentést készített az Európai Bizottságot csalás, visszaélés és nepotizmus miatt ért vádakról. A szakértői csoport megállapításai 1999-ben az egész Európai Bizottság lemondásához vezettek.

Az Európai Parlament 2009 óta elutasítja a mentesítés megadását az Európai Unió Tanácsának főtitkára számára, mivel a Tanács nem működik együtt a mentesítési eljárásban.

Az Európai Parlament szerepe

A. A hatáskörök alakulása

Az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési hatásköre az évtizedek során bővült.

• 1958 és 1970 között az Európai Parlamentet csak tájékoztatták az Európai Unió Tanácsa által hozott mentesítési határozatokról.
• 1971-ben a Tanáccsal azonos mentesítési hatáskört kapott.
• 1977 óta a Tanács ajánlását követően egyedül ad mentesítést.
• A Parlament meghallgatja a biztosjelölteket is, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság pedig meghallgatja a Számvevőszék tagjelöltjeit és az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatói tisztségére, valamint Felügyelő Bizottsága tagjának pályázó jelölteket. Ezeket a tisztségeket addig nem lehet betölteni, amíg a parlamenti meghallgatásra sor nem kerül.

B. Közelmúltbeli mentesítési eljárások

1. Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség)

2021-ben az Európai Parlament a költségvetési és pénzgazdálkodás hiányosságai miatt elhalasztotta a Frontex mentesítését költségvetésének végrehajtása alól. Az év során később jóváhagyta a mentesítést, de 90 millió EUR-t visszatartott mindaddig, amíg bizonyos feltételek nem teljesültek. 2022-ben ismét elhalasztotta a mentesítési határozatot, megoldatlan aggályokra, többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal zaklatással, kötelességszegéssel és migránsok visszafordításával kapcsolatos vizsgálatának negatív megállapításaira hivatkozva. A Parlament a 2022. évre vonatkozó mentesítést a javítások megerősítését követően adta meg.

2. Egyéb kiemelt területek

A közelmúltbeli mentesítési eljárások a következő aggályokra világítottak rá:

• a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a Covid19 utáni helyreállításra szolgáló pénzeszközök) kontrollkövetelményei, valamint az erős felügyelet és az egyszerűsített eljárások közötti egyensúly szükségessége, különösen a kis- és középvállalkozások esetében;
• a kiadási programok (különösen az EU gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítését célzó programok) magas hibaaránya;
• közbeszerzés és átláthatóság, beleértve a pénzeszközök végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk szükségességét, valamint a nem kormányzati szervezetek uniós finanszírozáshoz való hozzáférését;
• etika és feddhetetlenség az Európai Parlament saját költségvetésével kapcsolatban;

Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatának eredményeként az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) mentesítését 2025 áprilisában elhalasztották. Bár továbbra is maradtak aggályai, az Európai Parlament 2025 októberében megadta a mentesítést az EUAA-nak, miután az EUAA végrehajtott néhány változtatást (például megszüntette az ideiglenes vezetők kinevezésének gyakorlatát, és megváltoztatta a személyzet értékelésére szolgáló eljárásait). A jövőbeli mentesítési határozatokat azonban ahhoz a feltételhez lehet kötni, hogy az EUAA befejezi-e a további reformokat.

C. Folyamatos felügyelet és együttműködés

Az intézményeknek, szerveknek és ügynökségeknek nyomon kell követniük az Európai Parlament mentesítési állásfoglalásaiban megfogalmazott észrevételeket és ajánlásokat.

Az Európai Parlament szakosodott bizottságai annak biztosításán dolgoznak, hogy az uniós források elköltése hatékonyan, az európai adófizetők érdekeit szem előtt tartva történjen.

Párbeszéd zajlik az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága és a nemzeti parlamentekben működő megfelelői, valamint a nemzeti számvevőszékek és vámügynökségek között.

A témával kapcsolatos további információkért látogasson el a Költségvetési Ellenőrző Bizottság honlapjára.

 

Diána Haase

11-2025