Zöld digitális ágazat

A digitális évtized során Európa két fontos kihívással néz szembe: a zöld átállás és a digitális átállás. 

Ez két különböző kérdésnek tűnhet, de valójában kettős kihívásról van szó – egyik sem lehet sikeres a másik nélkül –, és mindkettő egyformán fontos Európa jövője szempontjából. 

A digitális technológiák életünkbe való bevezetése segít szénlábnyomunk csökkentésében. Csatlakozhatunk videokonferenciákhoz ahelyett, hogy találkozókra utaznánk, nyomon követhetjük, hogy mennyi energiát fogyasztanak otthonaink, és még a mezőgazdaság fenntarthatóságát is fokozhatjuk.  

Biztosítanunk kell azonban, hogy a digitális technológiák ne fogyasszanak több energiát, mint amennyit megtakarítanak. Jelenleg a digitális technológiák energiafogyasztásunk 8–10%-áért és üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk 2–4 %-áért felelősek – kis százalékban, de nagy számban. 

Számos változtatást hajthatunk végre digitális életünkben, hogy csökkentsük környezeti hatásunkat ezen a területen. Például az összes okostelefon élettartamának mindössze egy évvel történő meghosszabbítása 2030-ig évente 2,1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítana meg, ami 1 millió autó eltávolításának felel meg az utakról. A 4G-ről 5G-re történő átállás akár 90%-kal is csökkentheti az energiafogyasztást.

Az EU tovább kutatja ezeket a lehetőségeket. Frissíteni fogjuk a meglévő jogszabályokat, és új intézkedéseket fogunk bevezetni a következő évtizedre vonatkozó zöld és digitális céljaink elérése érdekében. Az egyik ilyen intézkedés annak biztosítása, hogy az adatközpontok legkésőbb 2030-ra klímasemlegesek, energiahatékonyak és fenntarthatók legyenek.  

Az EU azt is vizsgálja, hogy milyen önkéntes és kötelező erejű intézkedésekkel lehetne segíteni a magánszektort abban, hogy klímasemlegessé váljon, és több megújuló erőforrást használjon fel. Erre példa az Európai Zöld Digitális Koalíció, valamint az audiovizuális ágazat környezetbarátabbá tételére irányuló különböző kezdeményezések.

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv

Az Európai Bizottság javaslatot tett a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervre, hogy támogassa a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzését, miközben fokozza Európa nulla nettó kibocsátású iparának versenyképességét.

A terv egyik kulcsfontosságú pillére annak biztosítása, hogy az EU hozzáférjen azokhoz a technológiákhoz, termékekhez és megoldásokhoz, amelyek kulcsfontosságúak a nettó zéró kibocsátásra való átálláshoz. Ezek közé tartoznak a fotovoltaikus cellák, a szélturbinák, az akkumulátorok, a hidrogén-elektrolizátorok, a szén-dioxid-leválasztás, a tárolóberendezések és így tovább. Az ilyen termékek és megoldások a gazdasági növekedés és a minőségi munkahelyek egyik fő forrását is jelentik Európában.

Ennek elérése érdekében felvázolja a tiszta technológiák európai gyártására irányuló beruházások és finanszírozás felgyorsításának folyamatát, amely az EU-t a tiszta technológiák forradalmának élvonalába helyezné. Az olyan új elképzelések vizsgálata mellett, mint az állami támogatási szabályok ideiglenes rugalmassága, a terv annak vizsgálatát is javasolja, hogy a meglévő alapok és az uniós szintű közös finanszírozás hogyan használható fel a tiszta technológiákkal kapcsolatos innováció, gyártás és bevezetés finanszírozására.