Plenáris ülések
A Parlament plenáris üléseire évente 12 alkalommal kerül sor Strasbourgban, és ezek négy napig tartanak (hétfőtől csütörtökig). Brüsszelben további plenáris üléseket is tartanak.
A plenáris ülések középpontjában főként a viták és a szavazások állnak. Csak a plenáris ülésen elfogadott szövegek minősülnek hivatalosan az Európai Parlament jogi aktusainak. Ezek lehetnek jogalkotási jelentések, a költségvetési eljárások keretében készült jelentések, nem jogalkotási jelentések, valamint állásfoglalások.
Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlásai alapján minden plenáris ülés előtt elkészíti az ülés részletes napirendtervezetét. A plenáris ülések megkezdésekor a Parlament elfogadja napirendjét.
Egy bizottság, egy képviselőcsoport vagy a képviselők legalább egytizede a legfrissebb eseményekre vagy politikai fejleményekre reagálva egy módosítást javasolhat a végleges napirendtervezethez. Az ilyen módosításokra irányuló javaslatokat az elnöknek legalább egy órával a plenáris ülés megkezdése előtt kézhez kell kapnia. A napirendmódosítás jóváhagyásához a leadott szavazatok többsége szükséges.
A viták során a felszólalási időt az eljárási szabályzatnak megfelelően osztják ki: az első felszólalási időszakon az összes képviselőcsoport egyenlő arányban osztozik, majd egy további időszakot az EP-képviselők teljes számával arányosan osztanak fel a képviselőcsoportok között. Ennek alapján a képviselőcsoportok maguk döntenek arról, hogy ki és mennyi ideig szólal fel a nevükben. Az elnök gondoskodik a felszólalási idő betartásáról.
Amikor szavazásra kerül a sor, az EP-képviselők ezt általában kézfeltartással teszik, és minden esetben az ülés elnöke állapítja meg a többséget. Ha a kézfeltartás nem egyértelmű, az elnök elektronikus szavazásra szólít fel a szavazatok pontos számának megállapítása érdekében.
Név szerinti szavazást kell tartani abban az esetben, ha ezt egy képviselőcsoport vagy az összes képviselő legalább 5%-a a szavazást megelőző estén kéri. Ekkor az egyes EP-képviselők által leadott szavazatokat rögzítik és a jegyzőkönyv mellékletében közzéteszik. Az összes EP-képviselő 20%-ának kérésére titkos szavazásra is sor kerülhet.
A jelenléti ívek a Parlament weboldalán a „Jegyzőkönyvek” menüpontban tekinthetők meg, ahol a jobb oldalon található naptárban először a megfelelő dátumra kell kattintani, majd a találatok között a „Jelenléti ív”-et kiválasztani. A weboldal „Szavazások” menüpontjában a plenáris szavazások eredményei találhatók.
Egyéb ülésheti tevékenységek
Egy tipikus ülésnapon az ülések reggel 9-kor kezdődnek, és akár éjfélig is tarthatnak.
Az EP-képviselők szabad mandátumuk gyakorlását maguk szervezik meg, és az ülésteremben való jelenlétük változó lehet, mivel a plenáris vitákkal párhuzamosan más tevékenységeket is folytathatnak (pl. képviselőcsoportok ülései, parlamentközi küldöttségek, munkacsoportok, nemzeti küldöttségek vagy akár bizottsági ülések, intézményközi tárgyalások, a polgárokkal, a médiával vagy az érdekképviselőkkel tartott találkozók stb.). Ezenkívül az EP-képviselőknek arra is lehetőségük van, hogy irodáikból kísérjék figyelemmel a vitákat, mialatt módosításokat dolgoznak ki, szavazási listáikat véglegesítik a déli szavazásokra, vagy megbeszéléseket tartanak személyzetükkel, szakértőkkel, más intézmények képviselőivel, újságírókkal stb.
További információ